390 éve halt meg a búsképű lovag írója
2006. április 26. 11:30
<
A hiteles realista regény atyja
A nyomorúság elől menekülve Sevillában próbált szerencsét, beállt adóvégrehajtónak. Egyszer azonban egyházi tulajdont koboztatott el, emiatt kiközösítették. Rendszertelenül kapta fizetését, elemi gondokkal küzdött s eredménytelenül próbált az Újvilágban hivatalt szerezni. Pontatlan elszámolásai és bankjának csődje miatt kétszer is börtönbe került, a Don Quijote első részét ezekben az években írta. A mű 1605-ben jelent meg Madridban, ahol Cervantes 1616. április 23-án bekövetkezett haláláig élt, már kedvezőbb anyagi körülmények között. A Don Quijotét kezdetben lovagregénynek tartották, s bár becsmérelték, egyre többen olvasták. Oly népszerű lett, hogy a szerző tudta nélkül folytatták is, emiatt Cervantes megírta a második kötetet, melynek végén hősének meg kellett halnia, hogy az újabb kalózkodást megakadályozza.|
A lovag szobra La Manchában |
Folyton összeütközésbe kerül a valósággal, amely teljes korképpé szélesül Cervantesnél: a keresztény humánum, a reneszánsz szabadságeszmény, a feudalizmus dekadenciája, a paraszti korlátoltság és a kapitalizálódás kínjai egyaránt helyet kapnak benne. Mindez éleslátással, kritikai jelleggel és bölcs megértéssel bontakozik ki a regény lapjain. A főhős ellentét-párja a szolgája, Sancho Pansa. Míg ura a valóság nélküli eszmény képviselője, ő az eszmény nélküli valóságé. Az író szerint mindkettő hamis, a valóság a kettő között van. A regény végén Don Quijote kiábrándul téveszméiből és elégetteti a regényeit.
Cervantes művével megteremtette a lélektanilag, társadalmilag hiteles realista regényt, amelynek hőse fejlődik; primitívebb előzményekből valami egészen újat és örök érvényűt hozott létre.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
