Politikai ellentétek terhelték a Wesselényi-összeesküvést

2006. április 5. 11:00

Bizalomhiány, anyagi nehézségek és belső politikai ellentétek is terhelték a főurak hatalmán nyugvó rendi államért kűzdő Habsburg-ellenes szövetséget.

340 éve kezdődött a Wesselényi-féle összeesküvés

A Habsburg-ellenes szervezkedés már 1664-ben megkezdődött, miután az uralkodó ismertette a magyar rendekkel a megkérdezésük nélkül a törökkel az évben megkötött, magyar szempontból hátrányos vasvári békét. Zrínyi Miklós váratlan halála azonban keresztülhúzta a számításokat, és a rendi szövetkezés kezdő évének így 1666. tekinthető, amikor április 5-én Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter horvát bán szövetséget kötött a Besztercebánya melletti Stubnyán, majd július 28-án hitlevelet állított ki csatlakozásáról Nádasdy Ferenc országbíró is. A hármójuk közötti szövetséglevelet 1666. december 19-én írták alá Bécsben. A szervezkedés célja a francia király támogatásával I. Lipót abszolitikus uralmával szemben, lényegében a főurak egyéni hatalmán nyugvó rendi állam visszaállítása volt.

Zrínyi, Nádasdy és Frangepán a bakó előtt

A legfőbb baj, ami a sikeres szervezkedést akadályozza, a bizalom hiánya volt. A vezetők a közös ügy árnyékában saját érdekeiket sem feledik. Ez természetes is, de hiányzik az a vitathatatlan tekintélyű politikus, aki ezeket az érdekeket a közös cél sodrába terelné, és aki személyében nyújtana garanciát a konspiratív szabályok betartására. "Egyedül Zrínyi Miklós lett volna alkalmas a magyarországi zavarok keltésére irányuló szándékot szolgálni, pártot alakítani; a többi főúrnak sem elég tekintélye, sem elég képessége nincs hozzá" - a francia diplomata, Gremonville ítélete kissé talán szigorúbb a kelleténél, de a lényeget jól mutatja. Az összeesküvők gyanakodnak, elsősorban egymásra. Mindegyik attól fél, hogy a másik előbb árulja el a szervezkedést, s ezzel komoly előnyökhöz jut az udvarnál - mindenki igyekszik hát megelőzni a másikat a leleplezéssel.

A főurak által alkotott szövetség ezután tárgyalásokat kezdett a Portán, hogy a törökök védelme alatt anyagi juttatás fejében az erdélyihez hasonló autonómiát harcoljanak ki maguknak. A törököket azonban nem érdekelte az ajánlat, és 1671-ben az összeesküvést felfedték a Habsburgok előtt. A szervezkedők közül Zrínyi Péter és I. Rákóczi Ferenc fegyveresen is felléptek, ám külső támogatás híján hamar elbuktak.

Lipót megtorlásul az összeesküvés vezetői közül (Wesselényi Ferenc 1667-ben meghalt) Zrínyi Péter horvát bánt és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen, Nádasdy Ferenc országbírót Bécsben kivégeztette, az ország élére pedig kormányzót (Ampringen János Gáspár) állíttatott, s megemelte az adókat.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?