Pusztulnak a világcsodák
2006. április 5. 10:00
Velencének, Machu Picchunak, Luxornak, Babilonnak és a környező területeknek hatalmas környezeti és társadalmi károkat kell elszenvedniük.
Az inka örökségért küzdelmet folytató Peru legnagyobb kincsét, Machu Picchut évente félmillióan látogatják. Az Andok déli részén 2500 méter magasan található inka erődítmény, amely 1983 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján, meglehetősen földrengés veszélyes területnek számít.
Velence pusztulása évszázadonként egy centiméteres süllyedéssel halad előre. A lagúnát védő vízalatti gátrendszer szakmai körökben vitatottnak számító tervei nemrég zöld utat kaptak az olasz miniszterelnöktől. A hatalmas teherhajók által keltett hullámok mellett a vizet kiszivattyúzó környékbeli vállalatok okozzák a legnagyobb gondot.
80 méter hosszú, 7,5 méter magas falszakasz védi a kínai Nagy Falat az elszaporodó falfirkáktól, graffittiktől. A turizmus által okozott közvetlen károk mellett erőteljes talajerózióval is számolni kell a területen.
A szovjet segítséggel épült és már eddig is beláthatatlan környezeti-társadalmi károkat okozó Asszuáni Gát legújabban a luxori templomokat is veszélybe sodorta: az erőmű érdekében lelassított folyású Nílus partjain lerakódó só rongálja az ősi építményeket.
Az indonéziai korallzátonyokat a túlzott, s gyakran robbanóanyag felhasználásával végzett halászat veszélyezteti. A Maldív-szigeteket pedig a globális felmelegedés következtében folyamatosan emelkedő tengerszint fenyegeti.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
