Egy elsüllyedt város mesés kincsei

2001. június 10. 04:13

Először csodálhatta meg a nagyközönség az ókori Herakleion, az elsüllyedt egyiptomi város szenzációs régészeti leleteit.

A rég elsüllyedt város azonosítása nem tartozott a legnehezebb feladatok közé: antik forrásokból tudjuk, hogy a gazdag Hérakleion a Nílus deltájában terült el, mielőtt örökre eltűnt volna hullámsírjában. A városról rengeteg ókori forrás tesz említést, nem véletlenül, hiszen Kr. e. 331-ig, Alexandria alapításáig Hérakleion volt a `nagy` kikötőváros, fontos kereskedelmi és vámhely.A legfrissebb feltárások során sikerült megállapítani, hogy a leletek meglehetősen szabályos - 800 x 1000 m-es - téglalap alakban helyezkednek el. Az elsüllyedt város `kikötőjében` pedig egy rendkívül érdekes kőtömbre lettek figyelmesek. `Egy 195 cm magas, teljesen ép gránitsztélét találtunk, amelynek méretei és díszítése gyakorlatilag teljesen azonossá teszi a kairói múzeum féltve őrzött kincsével, a híres Naukratisz-sztélével. Az 1899-ben talált sztélén I. Nektanebosz fáraó (Kr. e. 378-362) rendelete olvasható, amely szerint tíz százalék adót vet ki a görög kézművestermékekre, melyből befolyó pénz Neith istennő templomát szolgálja. Ez a sztélé csak annyiban különbözik a naukratiszitől, hogy a végére odabiggyesztették, hogy ez a hérakleioni` - mondta Jean Yoyote professzor, a párizsi College de France munkatársa a maga nemében példátlan felfedezésről. Az ásatások során sikerült az épületek nagy részét feltárni. Rendkívül izgalmas és talán a legnehezebb munka a kikötő lokalizálása volt: a város egyik `mélyebb` részében - hosszú keresés után - végül tíz hajóroncsra bukkantak. Külön említést érdemelnek egy meglepően vastag fal mellett talált rózsaszínű gránitszobrok, amelyek akkor törhettek el, amikor a katasztrófa során mostani helyükre zuhantak. Miután kiszabadították őket vastag iszapbörtönükből, kiderült, hogy a lenyűgöző szobrok egyike Hapit, az áradás istenét, a másik kettő pedig a fáraót és a királynét ábrázolja.A szobrok mellett egy hatalmas, masszív rózsaszín gránitból készült oltárt találtak. A gránitot gazdagon borító hieroglifák elárulják, hogy az oltárt a legfőbb isten, Amon tiszteletére egy templomban állították fel. A páratlanul gazdag lelőhelyen bronzedényeket, aranyérméket, kitűnő állapotban maradt ékszereket és számtalan kisebb szobrocskát találtak. A várost valószínűleg természeti katasztrófák sora - köztük földrengés, áradás - pusztította el. Daniel Stanley professzor, a washingtoni Smithsonian Intézet munkatársa számos geológiai mérés után úgy találta, hogy "Hérakleion városa bizonnyal korábban süllyedt el, mint a másik város, Canopus külvárosa, ahol szintén nagyon gazdag és értékes régészeti emlékeket találtunk". De a tárgyi emlékek mellett a feltárásnak van még egy másik, talán nem kevésbé jelentős hozadéka: az ókori források megbízhatóságának kérdése. Az ókori forrásokban a valóság és a mítosz nagyon közel állnak egymáshoz, szinte szétválaszthatatlanok. A görögök számára a mitológia fontos segítséget nyújtott a múlt és az idegen kultúrák megértéséhez. A görög történész, Diodórosz is említést tett Hérakleionról: egyszer a megduzzadt Nílus olyannyira megdühödött, hogy átszakította a város gátjait, és el akarta pusztítani a várost. Herkules azonban, aki kedvelte az ott lakókat, gyorsan "összekovácsolta" a gátakat, és visszaterelte a folyót medrébe. Az emberek ezek után városukat - megmentőjük tiszteletére - Hérakleionnak nevezték el. Egy másik jól ismert történet Hérodotosztól származik, aki személyesen is járt ezen a vidéken. A történet főszereplői a gyönyörű Heléna és nem kevésbé szép párja, Parisz, akik a féltékeny férj, Menelaosz elől menekülnek. A Nílus torkolatát őrző szent sztélé azonban nem akarja beengedni a házasságtörő párt a városba, ezért a pár Trójába megy, kirobbantva ezzel a ókor legemlékezetesebb háborúját. "Az Abu Quiri-öböl feltárása és az új felfedezések - különösen a hérakleioni sztélé, a kolosszális szobrok és a templomi szentély - megerősítenek abban, hogy az elsüllyedt paradicsom Hérakleion városa volt. És ha ez igaz, márpedig immár nincs okunk kételkedni benne, akkor úgy tűnik, megtaláltuk a híres Héraklész-Konsu templomot, amelyet a legenda szerint Parisz és Heléna is meglátogatott. De egyáltalán, a hérakleioni kikötő felfedezése önmagában is szenzáció. Mostani expedíciónk sikere minden elvárást felülmúlt. Nagyon meg vagyunk elégedve" - nyilatkozta Goddio, a kutatás vezetője. Víz alatti régészet még az ORIGO-n és Franck Goddio weboldalán.

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Egy elsüllyedt város mesés kincsei

Támogasd a szerkesztőségét!

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink