Pakisztán területén már az i.e. III-II. évezredben fejlett kultúrájú civilizáció alakult ki, az iszlám vallás a VIII. században terjedt el. A térségben a középkor folyamán kisebb-nagyobb fejedelemségek léteztek, a XVI-XVIII. században a Mogul Birodalom része lett Pakisztán. Az angol hódítás az 1840-es években ért el idáig, a XIX. század második felében több, gyarmatosítás elleni felkelés tört ki. 1906-ban Aga Kán vezetésével megalakult a Muzulmán Liga, amely 1940-ben már az indiai szubkontinens iszlám vallású lakosságát tömörítő állam létrehozását követelte. A független Pakisztán (mint brit domínium) India vallási alapon történő kettéosztásával 1947. augusztus 14-én jött létre, két egymástól 1700 kilométerre eső országrészből, Kelet- és Nyugat-Pakisztánból. Akkor ez volt a világ legnagyobb mohamedán állama. A döntés hatalmas népvándorláshoz vezetett, mintegy 15 millió ember változtatott lakóhelyet. A kis hercegségek hovatartozásukról maguk dönthettek. A kasmíri maharadzsa váltakozó álláspontja háborúhoz vezetett, amelynek végén a terület kisebbik része Pakisztánhoz, nagyobb része Dzsammu és Kasmír néven Indiához került. Pakisztán 1956. március 23-án nevében is iszlám köztársaság lett. A keleti és nyugati országrész ellentétei 1971-ben polgárháborúhoz vezettek, Kelet-Pakisztán Banglades néven független állam lett.