105 éve halt meg Benjamin Harrison amerikai elnök
2006. március 14. 11:30
Százöt éve, 1901. március 13-án halt meg Benjamin Harrison amerikai politikus, 1889 és 1893 között az Egyesült Államok huszonharmadik elnöke.
<
Hazatérve, Harrison Indianapolis társadalmi életének egyik pillére lett, a helyi republikánusok vezetőjeként és köztiszteletben álló ügyvédként folytatta pályafutását. 1876-ban sikertelenül pályázta meg az állam kormányzói székét, de a párton belüli pozíciója nem ingott meg. 1880-ban a helyi törvényhozás szenátorrá nevezte ki (a szövetségi felsőház tagjait 1913-ig nem közvetlenül választották). Washingtonban a polgárháborús veteránok nyugdíja, a magas védővámok, az erős haditengerészet és a nyugati földek megőrzése mellett emelt szót - ezek a témák uralták később elnökségét is. Amikor 1887-ben az indianai szenátusban a demokraták szereztek többséget, visszahívták Washingtonból. Egy évvel később megpályázta a republikánus párt elnökjelöltségét és mivel a hét nála komolyabb kandidátus egymással nem tudott dűlőre jutni, a nyolcadik szavazáson ő lett a "legkisebb közös többszörös". Az elnökválasztáson a hivatalban lévő Grover Cleveland ugyan összességében több voksot kapott, de a választási rendszer miatt az elektori testületben a republikánusok, Harrison hívei kerültek többségbe.
A "centenáriumi elnököt" 1889. március 4-én, pontosan száz évvel George Washington után iktatták be tisztségébe. Neki nagyobb szerencséje volt, mint nagyapjának: bár a ceremónia alatt végig vihar tombolt és ő nyitott kocsiban hajtott végig az utcán, kutya baja sem esett. Kormányzásának megítélése vegyes: gazdaságpolitikája hozzájárult az elnöksége után Amerikán végigsöprő depresszióhoz, az általa szorgalmazott védővámok ugyan előnyösek voltak a hazai vállalkozásoknak, de jelentős áremelkedést okoztak. A nyugati ezüstlobbinak engedve megemelte a pénzérmékben használható ezüst mennyiségét, ami a prosperitás csökkenésével szinte teljesen kiürítette az államkincstárt.
Annál sikeresebbnek bizonyult Harrison külpolitikája. Az ő elnöksége alatt hat állam (Észak- és Dél-Dakota, Montana, Washington, Idaho és Wyoming) csatlakozott az Unióhoz, több mint akár előtte, akár utána. Kezdeményezésére ült össze 1889-ben az első pán-amerikai konferencia, ő javasolta Hawaii annektálását és sikerült elérnie, hogy a berlini konferencián a Szamoa-szigeteket közös brit-német-amerikai protektorátus alá vonták. Harrison kezdeményezte az amerikai haditengerészet megerősítését, a hivatásos hadsereg kiépítését, a globális amerikai szerepvállalást.
Személyes népszerűtlensége és a romló gazdasági helyzet miatt 1892-ben megalázó vereséget szenvedett az elnökválasztáson, utóda előde, Grover Cleveland lett. Tisztségén kívül abban az évben még feleségét is elvesztette, akivel a tüdővész végzett még a Fehér Házban. A megtört elnök visszatért Indianapolisba és folytatta ügyvédi pályafutását, tiszteletdíja ekkor már csillagászati magasságokba szökött. Ügyfelekben nem volt hiány, egyebek között Venezulát képviselte a britekkel kirobbant határvitában. 1896-ban újra megnősült, első felesége unokahúgát vette el, tőle született lánya fiatalabb volt, mint négy unokája. Az apai és nagyapai örömöket nem sokáig élvezhette, 1901. március 13-án, 68 éves korában tüdőgyulladásban meghalt.
(Múlt-koron/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
