Levéltári kiállítás nyílt Hrucsov beszédének hatásairól Moszkvában
2006. március 8. 12:00
Az 1956-os magyar felkelésre is kitér egy orosz levéltári kiállítás, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusával foglalkozik.
Titkos beszéd a sztálinizmus bűneiről
A moszkvai levéltári kiállítóközpontban sok eddig titkos dokumentumot tettek első ízben közszemlére, köztük a sztálini `személyi kultuszról` szóló 1956. február 25-i Hruscsov-beszéd piszkozatát a politikus sajátkezű beszúrásaival. `Hruscsov beszéde fontos lépés volt a szovjet társadalom demokratizálása felé, s egyben kísérlet a vezetők elhatárolódására a sztálinizmus legsötétebb bűneitől. De a gyakorlati folytatás elmaradt, miután a leleplezés súlyos válságot idézett elő a pártban és bomlást a nemzetközi munkásmozgalomban. A leleplezés nemcsak az ártatlan milliók Sztálin halála után bizonytalanul megindult rehabilitálásához kellett, hanem Hruscsov hatalmi pozícióinak javítását is szolgálta, ledöntve a piedesztálról az utódára árnyékot vető bálványt` - sommázta Mihail Prozumenscsikov, a Modern Történeti Levéltár igazgatóhelyettese a kiállítást bevezetve.
A Hruscsov-beszéd szövegét többször átdolgozták, s Hruscsov a végső változattól is sokban eltért abban, amit a hazai és külföldi küldöttek előtt végül elmondott. Az 1930-as évek megtorlásainak leleplezése kibővült Sztálin második világháború alatti hibáival és azutáni bűneivel. A fő mondanivaló az volt, hogy Sztálin szörnyű bűncselekményeket követett el, de a többi pártvezető (néhány kalandortól eltekintve) nem tudott ezekről vagy nem tehetett semmit, s közvetve maguk is áldozatok. A beszéd hatalmas lökést adott a lágerlakók szabadon bocsátásának, de a rehabilitáltak sokszor nem nyerték vissza minden jogukat, míg a törvénytelenségek vétkesei többnyire büntetlenül maradtak. Ugyanakkor az alapszervezeti kollektívákban felolvasott szöveg sokkolta párttagságot. Sztálin szűkebb pátriájában, Grúziában zavargásokat fojtottak el. Egyes felszólalók nemcsak Sztálint, hanem az egész pártvezetést, s a szovjet rendszert is bírálták.
A beszéd csapást mért a Sztálin által hatalomba ültetett kelet-európai pártvezetőkre is. A "népi demokráciákban" erősödtek a totalitárius rendszer elleni áramlatok, sokan leszámolást sürgettek Sztálin helyi örököseivel, s egyre gyakrabban hangzottak el kommunista- és szovjetellenes jelszavak is - emlékeztetett Prozumenscsikov. A kínai kommunista párt viszont bírálta a beszédet, különösen az időzítését vitatva. Másfelől - miután a The Washington Post júniusban közölte a (lengyelektől izraeli közvetítéssel amerikai kézre jutott) teljes szöveget - a nyugati értelmiségiek tömegével fordultak el a kommunista eszméktől. Így vált 1956 a szovjet-kínai szakadás mellett az eurokommunizmus csírájává is.
- Titkos beszéd a sztálinizmus bűneiről
- A magyar forradalom is a beszéd következménye volt