Kiállítják a honfoglalás kori magyar ifjú sírját
2006. március 6. 11:00
A Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása egy Ausztriában feltárt honfoglalás kori ifjú sírját mutatja be a nagyközönségnek.
2000. július 8-án közművezeték fektetése közben magányos lovas sírt találtak az ausztriai Gnadendorf községben, nem messze az osztrák-cseh határtól. A fiatal férfi csontvázát gazdag lelet-együttes kísérte: nyitott hajkarikák, aranyozott ezüst övveretek, aranyozott ezüstszerelékes ékkőberakásos szablya, pénzek, lószerszám és ételmelléklet. A munkálatok során a nyughelynek csak kis részét bolygatták meg, így a leletmentés során a régészek a földbe kerülés állapotát pontosan rögzíthették.
A sírban egy 14 év körüli fiú feküdt, csontvázán több sebesülést sikerült kimutatni. A koponyáján látható sérülést szerencsésen túlélte, mivel a csontszélek gyógyultak, besarjadtak. Halálát feltehetőleg az okozhatta, hogy a jobb karját a könyökénél nagy erejű ütés érte, amely elmetszette az artériát, így elvérzett. Az előkerült mellékleteket részben a javított darabokból álló tárgyak tették ki. Eredetileg biztosan nem a gnadendorfi sírban nyugvó fiatalember számára készültek, ezt ugyanis teljes mértékben kizárja az elhunyt életkora. Az azonban, hogy e tárgyakat a temetés során mégis a sírjába helyezték, arra utal, hogy a fiú a X. századi magyar arisztokrácia tagja volt, és valószínűleg nagykorúnak számított.
A fiút 902 után hantolhatták el, az időpontot az előkerült pénzek segítésével sikerült meghatározni. Az érmeket Berengár itáliai király és III. (Gyermek) Lajos verették 898-902 között. A kutatók nem tudtak egységes álláspontot kialakítani a földbe kerülés pontos datálásában. A Duna északi és déli partvidéke 955-ig a német vidékekre induló magyar seregek felvonulási területe volt, e csapatmozdulatok bármelyike érinthette a település környékét is, így az ifjú ebben az időben is lelhette halálát.
A feltárás jelentőségét az adja, hogy a sír a magyar szállásterület nyugati előterében került napvilágra. Magyarországot a középkor elejétől egy gyepűnek nevezett határ övezte. A határvédelem kiépülését a gyér forrásadottságok miatt nehezen lehet rekonstruálni. A régészeti leletek arra utalnak, hogy e térségben élénk, akár távoli területeket is érintő kereskedelem folyt.
A kiállítás három nagy tematikai egységből áll. Az elsőben a feltárás körülményei kerülnek ismertetésre. A második egységben a leletek, illetve X. századi párhuzamaikat vehetik szemügyre a látogatók több, Magyarországon eddig nem ismert tárgy illusztrálásával. A harmadik rész a magyarok kalandozó hadjáratait mutatja be.
A kiállítás 2006. május 7-ig várja a látogatókat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
