Mozart titokzatos halála
2006. január 27. 09:00 Kállay Katalin
<
A zeneszerző titokzatos halála
Salieri, a nagy ellenfél? |
Salieri a betegágyán azt mondta Ignaz Moschelesnek, Beethoven tanítványának: "halálosan beteg vagyok, ezért aztán becsületszavamra elmondhatom önnek, hogy egy szó sem igaz abból a képtelen pletykából, tudja, hogy megmérgeztem volna Mozartot. Nem igaz, rosszindulatú rágalom az egész, mondja meg a világnak kedves Moscheles".
Persze ez a kijelentés az ellenkező hatást váltotta ki, a legendát egyre többen tekintették bizonyítottnak. Mozart és Salieri viszonya persze nem volt éppen rózsásnak nevezhető, az 1781 és 1791 közötti évtizedben Salieri a bécsi operaélet központi szereplője volt, és ez a kelleténél sokkal nehezebbé tette Mozart operaszerzői érvényesülését. Meglehet, Salieri féltékeny volt Mozartra, de mindketten igyekeztek tartani magukat az illendőséghez. A Varázsfuvola egyik előadása előtt Mozart kocsit küldött a zeneszerzőért, aki - ez derül ki Mozart leveleiből - nem győzte dicsérni a darabot.
A mérgezés legendáját a tudomány egyértelműen elvetette, hiszen betegségének lefolyásáról pontos leírások állnak rendelkezésünkre. Sokáig úgy vélték, reumás láz végzett Mozarttal, a ma legelfogadottabb elmélet szerint streptococcus-fertőzést kapott -valószínűleg a szabadkőműves páholyban kapta el, akkoriban épp járvány volt Bécsben -, melynek következtében Schönlein-Henoch-purpura és veseelégtelenség lépett fel, végül pedig agyvérzés és tüdőgyulladás okozta a halálát.
A legendával ellentétben temetésének napján nem zuhogott az eső, és a korabeli bécsi szokásoknak megfelelően csendben, tömegsírba temették, a városon kívüli Sankt Marx temetőben.