60 éve adták át a Kossuth hidat
2006. január 18. 14:00
Hatvan éve, 1946. január 18-án adták át Budapest háború utáni első állandó hídját, a Kossuth hidat.
<
Az első tervek hétnyílású fahídról szóltak. Nagy fahíd azonban régóta nem épült Magyarországon, nem volt kellő tapasztalat, s a facölöpök sem tűntek elég megbízhatónak az akkor még gyakori jégzajlás miatt. A tervezők, Mistéth Endre és Hilvert Elek vasbeton pilléreket és a főnyílásokban acélcsövekből hegesztett rácsos szerkezetet javasoltak.
Az acélszerkezetet a Csepel Vasmű és a Győri Vagongyár készítette, a beépítést az akkor vadonatúj, 100 tonnás József Attila úszódaru végezte, amely később a roncskiemelésnél és a hidak újjáépítésnél is szolgált. Pesten a Báthory utca tengelyében egyenes felhajtó épült, Budán észak és dél felé a rakpart mentén két rámpát alakítottak ki erős ívekkel.
A hídon a megengedett sebesség 10 km/óra volt, a nagyobb járművek követési távolságát 20 méterben szabályozták. A hídépítést képen Zádor István festőművész örökítette meg, Háy Gyula drámát írt róla Az élet hídja címmel.
1954-ben a szerkezet eredetileg fából készült részeit acéllal helyettesítették, de a teherbírás így is korlátozott volt, s egy idő múlva már csak kisebb autóbuszok mehettek át a Kossuth hídon. A Szabadság-, Margit-, Lánchíd és Petőfi-híd újjáépítése után nélkülözhetővé vált, 1956 tavaszán lezárták, nemsokára elterelték a gyalogosforgalmat is, s helyette hajó-átkelő létesült.
A híd bontását 1960. március 17-én kezdték meg. Az egyes hídnyílások vasszerkezetét két úszódaru egy darabban tette partra, itt 1960. november 15-ig feldarabolták és elszállították, majd kitakarították a medret is. A cölöpöket és azok köpenyeit kiemelték és Kulcsig úsztatták le, ahol a partba építették őket. A meder tisztítása 1963. január 2-án ért véget.
A Kossuth híd gyors megvalósítása a háború utáni újjáépítés kiemelkedő állomása volt, emlékét a két hídfő helyén emléktáblák őrzik.
(Múlt-kor/Panoráma - Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
