A Vatikán nem tette Indexre a Mein Kampfot

2006. január 10. 12:00

A filozófia tilos, a gyűlölet szabad

Mindenesetre mind Stowe, mind Knigge esete jól példázza a kongregáción belüli kiegyenlítetlen viszonyokat, az egyes tagok egyéni attitűdjét egy-egy konkrét műhöz, valamint az éles vitákkal tarkított döntési mechanizmusokat. "Természetesen nem egy kupac bólogató jánosról volt szó" - fogalmazott Wolf. A történészek állítása szerint az egyház legalább kétszer annyi szerzőt "vizsgált meg" az évszázadok során, mint ahányan végül felkerültek a bűnösök közé. Olyan, egymástól műfajban és szellemiségben is eltérő személyeket ítéltek károsnak, mint Martin Luther King, Jean-Paul Sartre, vagy a filozófus, Immanuel Kant.

Hiába kerestek azonban bármiféle utalást a darwini elmélet súlyosan hibás voltára vonatkozólag, ilyenre nem sikerült rátalálni. S bár a Harmadik Birodalom fennállása idején hosszasan vitatkoztak Hitler Mein Kampf-járól - ahogyan ez kiviláglik a szövegekből -, a könyvet végül hivatalosan végül nem ítélték el. Azaz híveik számára szabadon olvasható maradt a fajiságot, s az emberek közötti gyűlöletet szorgalmazó munka.

A 19. században kimondott egyházi tilalmak listája összefoglalva, különböző műfajú tudományos kézikönyvek formájában nyilvánosságra került, s immár hozzáférhetővé vált a téma iránt érdeklődők számára.

előző oldal 2 / 2

Kódolt üzenetekre vadászva
A filozófia tilos, a gyűlölet szabad

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?