Edith Giovanna Gassion Párizsban született. Utcai énekesnő volt, amíg Louis Leplée, a Cabaret igazgatója fel nem fedezte. Tőle kapta a Piaf nevet is,ami a francia argóban kis verebet jelent. Ő adta rá az egyszerű fekete ruhát is. Az 1930-as évek végétől lett egyre ismertebb - Maurice Chevalier támogatta, - s az egyik leghíresebb francia sanzonénekesnő vált belőle. Sikere volt a párizsi Olympia, a Bobino és a New York-i Carnegie Hall színpadán is. Több mint húsz éven át az ő lemezei voltak a legkeresettebbek a francia piacon. Dalaival, erőteljes, nagy kifejezőerejű hangjával, magával ragadó előadásmódjával érdemelte ki a sanzon tragikája címet. Dalai nagy részét ő komponálta, s a szöveget is ő írta. Leghíresebb dalai: Nem bánok semmit sem, Mylord, Padam...Padam... Több filmben szerepelt, rendezte őt Jean Renoir és Sacha Guitry is. Életéről filmek, színdarabok, könyvek sokasága készült. Negyvennyolc évesen halt meg, alkohol- és kábítószer-túladagolás miatt. Életrajzi regénye, a Nem bánok semmit sem, magyar nyelven is megjelent.