Báró Wesselényi Miklós Zsibón látta meg a napvilágot. Kezdetben a Bethlen-huszároknál szolgált, de nem bírta a katonai fegyelmet és kilépett a hadseregből. Szenvedélyes, féktelen természetű volt és szabályos háborút viselt az egyik Haller gróf ellen. Emiatt nyolc esztendeig Kufsteinben raboskodott. 1791-től az erdélyi országgyűléseken az ellenzék egyik vezéralakja volt. 1794-95-ben jakobinusság vádjával újból törvény elé állították, pedig csak nemesi alapon akarta Erdélyt függetleníteni. Támogatta az iskolák fejlesztését és az önálló magyar színjátszás megteremtését, különösen Erdélyben. Segélyezte a Pesten létrejött első magyar nyelvű színtársulatot és jelentősen hozzájárult a kolozsvári magyar színjátszás megteremtéséhez. Anyagi okokból, de a magyar színjátszás népszerűsítése érdekében is, megszervezte, hogy a kolozsvári színtársulat tagjai alkalmi előadásokon más városokban is fellépjenek.