200 éve vívták a három császár csatáját
2005. december 2. 12:00
<
Reakciók
A csata mérlege szövetséges oldalon 15 ezer halott - ebből 11 ezer orosz és 4 ezer osztrák - 12 ezren estek fogságba, valamint 180 ágyút és 50 zászlót vesztettek. A franciák vesztesége ezzel szemben 1305 halott és mindössze 573 fogságba esett katona volt. A számok tükrében még inkább érthetővé válik, hogy miért alakult ki Napóleon legyőzhetetlenségi mítosza. A orosz-osztrák vereség okát azonban nemcsak Napóleon zsenialitásában kell keresnünk. Ide tartozik még a rossz haditerv, a katonák harchoz való hozzáállása, az orosz tábornokok (Kutuzov, Bagration) érdektelensége.
1805-ben Napóleon egészségi állapota, ha nem is volt tökéletes, de nem befolyásolta parancsnoki képességeit. Egyébként a hadtörténelem alig ismer olyan hadvezért, akit gyakrabban és alaposabban vizsgáltak volna orvosok, mint Bonaparte Napóleont. Ismeretes, hogy 1806-ban Jénánál olyan fokú "pihenésszükséglet" vett erőt rajta, hogy gárdistáinak négyszöget alkotva kellett "eltakarniuk" az alvó parancsnokot csata közben. Hadtörténészek szerint 1815 Napóleonja (Waterloo) már lényegesen kisebb félelmet ébresztett ellenségeiben, mint akár 1800-ban vagy 1805-ben.
Napóleon talán nem is ünnepelhette volna méltóbban császárra koronázásának első évfordulóját.
(Múlt-kor/Éva-Erdei András/MTI-Panoráma - Pirityi Sándor)