A Közép-Afrika északi részén fekvő terület a XX. század elején lett francia gyarmat. 1958. november 28-án - a Francia Közösségen belül - kikiáltották a köztársaságot. Az ország 1960. augusztus 11-én elnyerte függetlenségét. Az Észak-Afrika középső részén fekvő Csád területén már korábban is léteztek államok, amelyek alapját a szaharai kereskedelem ellenőrzése adta. A térség 1900-tól fokozatosan francia befolyás alá került, majd a XX. század elején lett gyarmat. 1946-ban az afrikaiak a francia alkotmány keretében korlátozott politikai jogokat kaptak: Csádot francia tengerentúli területté nyilvánították. 1958. november 28-án - a Francia Közösségen belül - kikiáltották a köztársaságot. Az ország 1960. augusztus 11-én elnyerte függetlenségét, de a francia katonai jelenlét csak 1965-ben szűnt meg. A függetlenség elnyerése után azonnal polgárháború tört ki, azóta a béke és nyugalom csak rövid közjáték. 1975-ben államcsíny történt. 1980-ban újrakezdődtek a harcok Goukouni Veddey államfő és Hissene Habre hadügyminiszter között. Csád ekkor csaknem egy évtizedre kettészakadt, a konfliktusba belekeveredtek a líbiaiak és a franciák is. A változó sikerrel, de folyamatos hevességgel zajló harcok során mindkét rivális birtokolta a fővárost és mindkettő letette az elnöki esküt. 1987-ben Líbia és Csád között háború robbant ki a nyersanyagban gazdag Aouzou-földsáv birtoklásáért, a vitát végül nemzetközi bíróság döntötte el Csád javára.