Ausztria lelkiismerete
2002. május 4. 21:56
Eutanáziának nevezték, tömeggyilkosság volt. Ausztria lelkiismeretét a második világháború óta nyomasztja az egyik legszörnyűbb náci gaztett.
<
Az elmúlt évben azonban egyre nagyobb nyomás nehezedett az osztrák kormányra a hozzátartozók részéről, amely végül a múlt vasárnapi ünnepélyes újratemetéshez vezetett. Mintegy 600 urnát már a ceremónia előtt, privát szertartás keretében helyeztek örök nyugalomra, vasárnap pedig az osztrák államfő jelenlétében temették el a két utolsó urnát.
"Nem tehetünk úgy, mintha a múlt végleg lezárult volna, sok még a teendőnk e téren" - mondta a ceremónián az államfő. Az ügy kapcsán főként külföldről sok kritika érte Ausztriát, amely még hat évtizeddel a náci uralom után sem képes szembenézni a Harmadik Birodalomban történtekkel. A svájci Neue Zürcher Zeitung azt írta, hogy a Spiegelgrund klinika áldozatainak utóélete "az osztrák kontinuitások és eltussolások" példája. Ausztria a legutóbbi időkig a "hitlerei" első áldozatának tekintette magát, így különösen figyelemreméltó, hogy most szembenéz a múltnak e szeletével. A bátor tett mellett azonban továbbra is maradnak kritikus hangok. A nemzetközi sajtó felhívja a figyelmet például Heinrich Gross, a klinika egykori főorvosa ellen indult perre. Gross a háború után rendületlenül használta a preparátumokat, nagy tudományos hírnévre tett szert, s Ausztria egyik legtekintélyesebb törvényszéki orvostudományi szakértőjeként csinált karriert, miután 1952-ben a bíróság felmentette az ellene felhozott vádak alól, s még az Osztrák Szociáldemokrata Pártba is belépett. 1975-ben állami kitüntetést is kapott. Az új eljárás 2000-ben kezdődött, egyelőre szünetel Gross állítólagos aggkori hanyatlása miatt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
