Konferenciát rendeztek a Barbaricum ösvényein
2005. november 4. 13:30
Szeged és Orosháza után Kecskemét a harmadik város, ahol a Barbarikumi Régészeti Társaság A Barbaricum ösvényein címmel konferenciát rendezett a római kori Pannóniától keletre eső területeken folyó kutatásokról és régészeti feltárásokról.
<
| Barbárok a római birodalom peremén Százezer régészeti lelőhely Magyarországon Szarmata sírt találtak Csongrádon |
Somogyvári Ágnes, a Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta, hogy az tervezett M8-as autóút nyomvonalán, Dunavecse határában lévő szkíta-kori település feltárása kiemelkedő eredményeket hozott, mert ebből a korszakból kevés leletanyagot találtak eddig a megyében. (A szkíta-kor az időszámítás előtti első évezred, a vaskor időszaka. Házakat, gödröket és kemencéket találtak a vaskori településen.)
V. Székely György régész előadásában a Duna mellett futó 51-es út új nyomvonalának építésekor feltárt, Solttól délre fekvő szarmata település jellegzetességeit ismertette. A feltárás során a település sokféle objektumtípusa került elő; földbe mélyített házak és műhelyek, felmenő falú, földfelszínre épített házakra utaló cölöplyukak, élelemtároló vermek mellett víznyerő kopolyák és ásott kutak. Érdekesség volt, hogy a közel másfél ezer régészeti objektum között találtak négy, késő szarmata-kori sírt, melyeket - a régészek szerencséjére - nem rabolták ki. A sírokban gyöngysorokat, nyakláncokat, edényeket és más ékszereket találtak. A régész szerint a település korát, a feltárt objektumok használati idejét az előkerült leletanyag teljes tisztítása és a restaurálása után lehet pontosabban megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy a falu a II. század közepétől a IV. század végéig - V. század elejéig lakott volt. Ez idő tájt értek el a hunok a Duna vonaláig.
A szarmaták perzsa eredetű népessége a Fekete tenger északi partvidékén végig vándorolt és az Al-Dunán keresztül jött be a Kárpát-medencébe, amikor Pannónia még római kézen volt, illetve Erdélyben még a dák állam állt fenn. A szarmaták a Tiszántúl egy részét és a Duna-Tisza közét szállták meg, a IV. században egy ideig a rómaiakkal léptek szövetségre. A Dunakanyartól le az Al-Dunáig több száz kilométer hosszan vezetett le a Limes Sarmatiae, illetve az elővédet alkotó csörszárkok rendszere, egyes részeken sáncként is kiépítve.
(Múlt-kor/Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
