1950. november 4-én az Európa Tanács tagországai Rómában aláírták az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Az 1949-ben Londonban megalakult Európa Tanács egyik legfontosabb tevékenysége az emberi jogok védelme, ezért valamennyi belépő állam aláírja a 66 cikkből álló egyezményt, amely 1953. szeptember 3-án lépett hatályba. A benne foglaltak megsértése eseteinek elbírálására a szerződés létrehozta az Emberi Jogok Európai Bizottságát és az Emberi Jogok Európai Bíróságát. Magyarország - mint első kelet-európai ország - 1990. november 6-án csatlakozott az Európa Tanácshoz és egyúttal aláírta az egyezményt is. Az Európai Emberi Jogi Konvenció megóvja az állampolgárokat a túlságosan elnyújtott bírósági eljárás, jogi eljárási hibák, kiutasítás, a sajtószabadság megsértése, továbbá személyek és embercsoportok diszkriminációja és a kiutasítás ellen. A konvenció értelmében bármely állampolgár, ha úgy érzi, hogy a hivatali önkény áldozata, vagy az állam bármiképp beavatkozott alapvető jogaiba, panaszt tehet kormánya ellen az Európa Tanács emberi jogi bizottságánál. A bíróság ítélete kötelezi az adott ország kormányát: törvényeit alakítsa át úgy, hogy az emberi jogok tárgyalt megsértése többet ne fordulhasson elő.