Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Tíz éves a daytoni egyezmény

2005. november 21. 11:00

1995. november 21-én írta alá a délszláv háborúnak véget vető boszniai békemegállapodást az amerikai Dayton város közelében Alija Izetbegovic bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevic szerb államfő.

<

Mindenki háborúja mindenki ellen

A sikeres és eredményes "daytoni folyamat" feledteti,
milyen nagy utat tett meg Bosznia az elmúlt tíz évben.
Tíz évvel a háború után nem reális azon keseregni,
hogy lassú az integráció. Az. Az is marad, lassú,
ám folyamatos.
Makai József írása a Magyar Hírlapban
A Wright-Patterson légitámaszponton, az Egyesült Államok Ohio államában lévő Dayton szomszédságában, 1995. november 1-jén kezdődtek a döntő tárgyalások Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes "rendezésében". Először Franjo Tudjman horvát és Alija Izetbegovic boszniai elnök jutott megegyezésre a bosnyák-horvát államszövetség konszolidálásáról (november 9.), majd a horvát államfő és Slobodan Milosevic szerb elnök a baranyai-kelet-szlavóniai kérdésről (november 12.). Háromhetes kemény alkudozás nyomán öltött végső formát a 11 cikkből és 11 mellékletből álló megállapodás, amely a boszniai-hercegovinai rendezés katonai vonatkozásait, a választások rendjét, a menekültek helyzetét, az alkotmány, a döntőbíráskodás, a belső etnikai határok kérdéseit tisztázta.

Az 51,1 ezer négyzetkilométeres Bosznia-Hercegovinának 1991-ben közel 4,5 millió lakosa volt, ebből 43,7 százalék muzulmán, 31,4 százalék szerb (5,5 százalék "jugoszláv") és 17,3 százalék horvát.

Dayton közvetlen előzményei fél évtizedre vezethetők vissza. A történelmi Jugoszlávia szétesésének folyamata 1990 első hónapjaiban gyorsult fel, és bár uralkodó volt az a meggyőződés, hogy az ország széthullása az akkori körülmények között nem is történhet másképp, mint háborús formában, 1991 őszéig Bosznia viszonylag nyugodt régiónak számított. A politikai nézeteltérések azonban ekkor végső szakításhoz vezettek a boszniai pártok-felek között. Az 1992 február-márciusi népszavazáson, amelyet a szerbek bojkottáltak, 64 százalékos részvétel mellett a szavazók 99 százaléka a függetlenségre voksolt. Kezdetét vette a fegyveres belharcok időszaka, ezzel a három és fél éves boszniai háború, amely 200-250 ezer (más források szerint 400 ezer) áldozatot követelt.

ENSZ-felhatalmazásra a NATO 1993 áprilisától légi járőrözést vezetett be Bosznia fölött - elsősorban a külső beavatkozások visszaszorítására, illetve a repülési tilalom betartatására - de ez a járőrözés 1995 augusztusáig csak jelképes volt. Ami a boszniai nemzetiségeket illeti, az 1995. január 1-jéig terjedő időszak a "mindenki háborúja mindenki ellen" periódusa lett, és ezen a Jimmy Carter volt amerikai elnök közvetítésével megkötött fegyverszüneti egyezmény is csak részlegesen és időlegesen tudott változtatni.

Béketervek már korábban is nagy szériában születtek, de Boszniában végül is a belső erőviszonyok változása gyorsította fel - kéthetes NATO-bombázást követően - a politikai rendezést. Így kezdődhettek meg 1995. november 1-jén Izetbegovic, Tudjman és Milosevic tárgyalásai Daytonban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Tíz éves a daytoni egyezmény

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra