Szép Heléna: istennő vagy szajha
2005. október 20. 13:05
Egy, a napokban megjelent könyv szerzője azt állítja, hogy a trójai háborút kirobbantó Szép Heléna létező személy, az i.e. XIII. században élt.
"Hiszem, hogy mindhárom személyiség alapjait megtalálhatjuk egy bronzkori Helénában" - indokolja a megbotránkoztató címválasztást a szerzőnő. Állítása szerint a híres nőalak teljesen hétköznapi életet élt: "éjjel aludt, hajnalban kelt, hús-vér szentkép volt, aki titkos, misztikus termékenységi szertartásokért volt felelős; egy annyira boldog és megbecsült nő volt, hogy úgy tűnt, mintha az istenekkel sétálgatott volna. Egy halandó, aki az évszázadok során az élet fölé emelkedett."
Odüsszeusz és a politika: egy eltitkolt felfedezés
A trójai faló Törökországba utazik
A trójai háború a történészek szerint
Mégis megtörtént a trójai háború
Szép Heléna palotája?
Hughes, aki korábban az Oxfordon tanított és a Balkánon, Görögországban, valamint Kisázsiában vezetett kutatásokat, elméletét a történelemre, a régészetre és a mitikus hagyományokra támaszkodva dolgozta ki. Az Iliász szerzőjének, Homérosznak, az ókori költőnőnek, Szapphonak, a történetíró Hérodotosznak és másoknak a munkájából merítkezett. Ezek alapján úgy gondolja, Heléna egykori palotája a spártai Therapné-hegyen állt, közel az Eurótasz-folyóhoz.
Az mindenesetre biztos, hogy a megjelölt területen olyan épületmaradványokat tártak fel, amelyeket - Hughes szerint - valaha tűz pusztított el. Mellettük pedig rátaláltak három csontvázra, amelyek közül az egyik egy harminc éves nőé lehetett, míg a másik kettő két kisgyereké. Bár nem egészen világos, hogy milyen katasztrófa súlytotta a helyszínt, a szerző szerint nem kétséges, hogy Heléna fiatalon halt meg. A mükénei-kor asszonyainak átlagos élettartama huszonnyolc év volt. "A nők tizenkét évesen anyák voltak, huszonnégy évesen nagymamák és harminc éves koruk előtt meghaltak" - írja.
A történet érdekessége, hogy a ránk maradt freskókon Helénát mindig vörös hajjal ábrázolták, s ez szöges ellentétben áll azzal, hogy a görögök jellemzően sötét hajúak. A furcsaság még inkább megerősíti azt a feltevést, hogy különleges vallási hatalommal felruházott nőként tisztelték. Ráadásul az a nő, akiről Homérosz Heléna alakját mintázta, egészen biztosan szült legalább egy gyereket. Ez a tény is hozzájárulhatott ahhoz, hogy később termékenységi szertartások központi alakjává vált.
Korok és ábrázolások |
Tim Whitmarsh, az Exeteri Egyetem Görög Irodalom tanszékének docense a Discovery News-nak megerősítette: nem lehetetlen, "hogy valóságos személy jelenti a Heléna-mítosz alapját". Mióta Schliemann a mai Törökország területén található Hissarlik-dombon feltárta Tróját, "nehéz lenne azt állítani, hogy az egész trójai mondakör teljességgel kitaláció" -mondja Whitmarsh. Hozzáteszi: Heléna, az antikvitás leghírhedtebb figurája semmiképpen nem volt tipikus görög nőideál. Házasságtörő volt, nem ült állandóan otthon, háború tört ki miatta, vagyis kizárólag gondot okozott a férfiaknak.