Az első modern katasztrófa: Lisszabon elpusztulása
2005. október 31. 10:17
Földrengések a középkori Magyarországon
A középkori források keveset árulnak el a földrengésekről. A nyugati évkönyvek rövid, száraz stílusban számolnak be egy-egy természeti csapásról. Konstanzi Bernold az 1092-es évhez például a következő eseményt fűzte: "Magyarországon ezekben az időkben, mint hallottuk, sok csodálatos esemény történt. Ugyanis egy bizonyos hegy a Dunába zuhant, ezáltal ez a folyó, saját medrét változtatni kényszerülvén, a környező földeket széltében-hosszában elpusztította. [...] De itt még eddig nem hallott földrengés is volt, úgyhogy az emberek nem tudták a heves lökést állva elviselni. Igen nagy, századok óta nem észlelt dübörgés is rémítette itt az embereket, amely a föld felett átment és ugyanazon úton a föld alá visszatérni érződött."
Az 1257-1258-as évekből lengyel évkönyvek tudósítanak egy olyan földrengésről, amely Lengyelországot, Csehországot, Magyarországot és az orosz területeket érintette.
Az 1348-as év nem csak a pestisjárvány miatt volt tragikus. Ebben az évben ugyanis nagy földrengés rázta meg Észak-Olaszországot, Magyarországot és Németország déli részét. Bajorországban 20 város és várkastély falai repedeztek meg, több össze is omlott. Számos hegy zuhant a mélybe, magukkal rántva a reájuk épült várkastélyokat. Az omladékok a völgyek egy részét is feltöltötték. A rengések állítólag 8-14 napig tartottak.
1443-ban Zólyom környékén okozott rémületet egy földrengés. A pusztítás kiterjedt Ausztriára is. Kastélyok és házak sérültek meg, és a művelés alatt álló bányák is komoly károkat szenvedtek. Zólyomlipcsében állítólag 30 embert temettek maguk alá a romok.
- Földrengés, tűzvész, cunami: 60 ezer áldozat
- Az újjáépítés víziójával egy parókás arisztokrata jelentkezett
- Földrengések a középkori Magyarországon
- Erőszakos rendülések Komáromban 1763-65