Az avarok aranya?
2002. április 26. 02:01
Nagyszentmiklóson 1799. július 3-án egy szőlősgazda árokásás közben különleges leletre bukkant. A 23 darabból álló értékes kincsegyüttest - arany korsók, tálak, poharak - gyorsan Bécsbe szállították.
<
A Nemzeti Múzeum ezért vállalkozott a hiánypótló tárlat megrendezésére. A bécsi Kunsthistorisches Museumban õrzött tárgyegyüttest most végre itthon is megtekinteti a széles közönség. A kora középkorból származó, páratlan eurázsiai leletrõl szóló könyvtárnyi irodalom a kincset a 8. századi avarokhoz, a 9. századi bolgárokhoz vagy a honfoglaló magyarokhoz kötötte. A kiállítás koncepciója a nagyszentmiklósi kincset a 7-8. századi avar szellem és kultúra kontextusában helyezte el. Az elképzelés szerint egy hajdanvolt avar kagán (teljhatalmú egyeduralkodó) rejtette a földbe a bizánci aranyakból készített fejedelmi étkészletét, a frank és bolgár támadások elõl menekülve. Bár az eredetet avar köznépi és fejedelmi sírleletek forma- és motívumanalógiáival támasztják alá, a széles szellemi teret (a sztyeppétõl Bizáncig) feltételezõ és gazdag kulturális perspektívát (görög betûktõl a rovásírásig) átfogó nagyszentmiklósi kincs eredete körül még így is sok homályos pont maradt.
A nagyszentmiklósi kincs Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, június 30-áig látható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
