Lechner Ödön
2005. augusztus 26. 12:30
<
Hazatérése után Pártossal több pályázaton nyertek: a szegedi Városházát, a budapesti Drexler-palotát (MÁV Nyugdíjintézet, később Állami Balett Intézet) és több pesti bérházat is építettek eklektikus stílusban (Thonet-palota, Váci utca 11.). Lechner 1889-ben Angliában tett tanulmányutat Zsolnay Vilmossal. Barátságuk és ottani tapasztalatai - a Kensington Múzeum kerámiagyűjteménye, és vidéki angol kastélyok megismerése, az angol koloniális, "indus stílus" - segítették egyéni kifejezésmódjához.
Saját művészi alkata keleties, romantikus, színes ornamentikájú, de fegyelmezetten komponált épületeket eredményezett. E stílus leglátványosabb eredményei Pártossal közösen a kecskeméti Városháza, az Iparművészeti Múzeum, továbbá a Magyar Állami Földtani Intézet és a Hold utcai Postatakarékpénztár. Ez utóbbi a századforduló magyaros ízlésének legjellegzetesebb példája, mégis, újszerűségét mutatja, hogy Lechner ezután több állami megbízást nem kapott, mesteriskoláját sem engedélyezték, s követőinek alkotásai (Pl. a Korb-Giergl-féle Zeneakadémia) is csak redukálva valósulhattak meg. Az is jellemző, hogy az Iparművészeti múzeumot a cigánykirály palotájának csúfolták. Hatása mégis továbbterjedt, a stílus elfogadott lett, Komor Marcell, Jakab Dezső és mások révén.
Visszafogottabb művei Zala György műteremvillája Budapesten és a szegedi Deutsch-ház homlokzata. A gyönyörű kőbányai Szent László plébániatemplom több tervvariánson át jutott az első, bizáncias elképzelésektől a megépült bazilikális, keresztházas, egy fő és két kísérőtoronnyal díszített, gótizáló végleges változatig. Utolsó megvalósult alkotása a pozsonyi Katolikus Főgimnázium s a mellette álló Kék templom, Erzsébet királyné emléktemploma. Fontos műve a nagybecskereki (ma: Zrenjanin, Szerbia) városháza s az Ernst Múzeum homlokzata és előcsarnoka is. Lechner egyedül és másokkal együtt rengeteget dolgozott, több mint 30 pályázaton vett részt, s többnyire nyert vagy díjat kapott. 26 épülete valósult meg, ezeket anyaghasználati és szerkezeti újítások jellemzik. Formavilága egyéni, gazdag és újszerű, legkarakteresebb, iskolateremtő építészünknek tartják, aki egy sajátos magyar nemzeti stílus megteremtéséért fáradozva népi elemekkel gazdagította művészetét. Szecessziójának fő jegyei a pécsi Zsolnay-gyárban készült színes majolika-, pirogránit- és eozindíszek. Modern épületszerkezeteivel, festői tércsoportosításával a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselőjének tekintik.
A szecesszió elválást, elszakadást jelent, a múlttal való szakítás igényét a technikai fejlődés és a társadalmi változások hozták létre. Az építészet, a többi művészethez hasonlóan, elfordult a múlt felületi, külsőségekre építő másolásától, s főleg stilizált formákat alkalmazott, de tartalmilag, a tér- és tömegalakításban nem tudott újat teremteni. Lechner művészete e téren is többet nyújt a szecesszió átlagos alkotásainál.
(Múlt-kor/Panoráma, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
