Tízéves terv készült a Machu Picchu megóvására
2005. június 7. 09:30
A perui Nemzeti Kulturális Intézet tízéves tervet dolgozott ki Machu Picchu romjainak megóvására és konzerválására, az inkák `Elveszett városát` ugyanis veszélyezteti a turistaáradat, illetve a környékbeli ellenőrizetlen fejlesztés.
<
Az Andok déli részén, Limától mintegy 500 kilométerre délkeletre egy dzsungel övezte, cukorsüveg formájú hegy tetején található romváros 1983 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján. 1992-ben kilencezer turista kereste fel Machu Picchut, 2002-ben a számuk már elérte a 150 ezret - áll a terv rövidített változatában. A becslések szerint néhány év alatt a turisták száma a napi mintegy 4000-ről akár 5000-re emelkedhet. Az UNESCO bírálta Perut amiatt, hogy a közeli Aguas Calientesben elmarad a városfejlesztés. Ebben a városban szállnak át a turisták a vonatról az őket Machu Picchura szállító autóbuszokra. A város veszélyes helyen található: tavaly egy heves esőzések okozta földcsuszamlás több házat elsodort, mintegy tízen életüket vesztették.
A terv előirányozza a védett területen élők kiköltöztetését is, csakúgy mint más, a térségben lévő inka romok és ösvények népszerűsítését, valamint a nap ciklusaihoz kötődő rítusokat bemutató előadások szervezését a turisták számára. A terv már életbe lépése előtt kiváltotta a helyi lakosok ellenkezését, mert ők nem szeretnék, hogy a kormány nagyobb ellenőrzést gyakoroljon a nemzeti örökséghez tartozó területeken. A múlt hónapban mintegy ezer turista kénytelen volt elhalasztani a romvárosba teendő útját, mivel a helyi lakosok tiltakozása miatt szünetelt a vonatközlekedés Cuzco és Aguas Calientes között.
Machu Picchu az inka birodalom egyik erődítménye volt. A kecsua nyelvet beszélő törzsek másokkal szövetségben a 13. században alapítottak államot, amely a 15. században fejlődött birodalommá Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékén, s a 16. századra már vagy egymillió négyzetkilométerre terjedt ki. Fővárosa Cuzco, a jól szervezett közigazgatás fő embere az Inka, a Nap Fia volt. A spanyol hódítás idején polgárháború dúlt a birodalomban, és miután a győztes trónkövetelő Atahualpát Pizarro kivégeztette, néhány év alatt az egész birodalom a spanyolok kezére került.
(Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
