Múlt-kor.hu

„Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést

„Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést

2016. december 14. 08:22 Tóth Imre

Civitas Fidelissima

Szerencsére időközben más szelek fújdogáltak a nemzetközi életben is. Az európai színtéren főszereplővé vált franciák szerettek volna némi befolyásra szert tenni a magyar politikai és gazdasági életben, miközben ingerülten figyelték, hogy Ausztriában – Nyugat-Magyarország átengedése ellenére – továbbra sem csökkent az Anschluss iránti vágy. Párizsban el tudtak képzelni olyan gesztust, mely alkalmas volt arra, hogy Magyarországon növeljék a franciák iránti szimpátiát, egyszersmind az osztrákok orrára koppintsanak vele. Olyan lépést kellett tenni, amely mindkét célnak megfelelt, s mindeközben nem keltett nagy felháborodást Párizs közép-és dél-kelet európai szövetségeseinek körében. Erre alkalmasnak mutatkozott Sopron és környéke visszajuttatása Magyarországnak.

Noha nyíltan nem biztatták a magyar a felet, de „ráutaló” magatartással és az olasz külpolitika bevonásával a különböző diplomáciai tárgyalótermekben megszellőztették a „Burgenlandért Sopron” formulát. Az alkura az osztrákokat is rá kellett venni. Ebben, és az egész ügy megoldásában fordulatot hozott a hír: fegyveres felkelés tört ki Nyugat-Magyarországon a terület osztrák birtokba adásának megakadályozására. A megmozdulásokkal másfél hónapig tartó felkelés vette kezdetét.

Ennek egyik epizódjaként Prónay Pál, inszurgensei élén, október 4-én, Felsőőr központtal kikiáltotta a független, ám csekély támogatottságú, mindenkitől elszigetelt és főleg minden anyagi eszközt nélkülöző Lajtabánságot. Egészen nyilvánvaló, hogy a magyar kormány az égvilágon semmit nem tett az ellen, hogy a szerveződő csoportok bejussanak a térségbe, sőt azok fegyverhez jutását is segítette. Mondhatjuk úgy is, hogy a hivatalos szervek paplan alatt támogatták az irreguláris csapatokat, nyíltan azonban nem vállalhattak közösséget a felkelőkkel, akik pedig a magyar revizionizmus kormányellenes irányzataként alkalmas terepet találtak Nyugat-Magyarországon a fegyveres ellenállásra.

Hála a kötélen ezúttal ügyesen egyensúlyozó magyar kormánynak, az osztrák vezetés előtt világossá vált, hogy csendőreivel képtelen lesz a terület birtokba vételére: a kompromisszum elkerülhetetlen lesz. A felkelésnek nem elhanyagolható szerepe volt abban is, hogy a brit diplomácia szintén Sopron visszaadásának a pártjára álljon. Halálos áldozatokat követelő, mindenkit felzaklató felkelés egyengette el tehát a korábban már kikarózott utat az olaszországi Velence felé, ahol nemsokára megjelentek az érdekelt tárgyalófelek, hogy megkössék a megállapodást Sopron sorsáról. Október 21-én itt került sor a népszavazási formula aláírására. A megállapodás szerint 1921. december 14-16-án Sopronban és nyolc környező községben megkérdezték a lakosságot a tulajdonképpen már eldöntött kérdésről: a városnak és környékének visszaadásáról. A 23 561 szavazóból 15 334 fő (65,08%) szavazott Magyarországra, 8227 fő (34,92%) Ausztriára, 502 (2,09%) szavazat érvénytelen volt. Ezért kapta meg Sopron 1922-ben a Leghűségesebb Város (Civitas Fidelissima) címet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

„Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. ősz: Hiúságunk története

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra