Buda visszafoglalása csak az első lépés volt Magyarország felszabadítása felé
2023. június 18. 09:05 Múlt-kor
Új megszállók
A győztesek „győzelmi mámorának” és az ezzel járó óriási mészárlásnak a törökökkel együttműködő zsidó lakosság egy része is áldozatul esett. Kegyetlen tetteikben és fosztogatásukban hónapok szenvedése öltött testet. Valószínűleg ők gyújtották fel a várost, és „füstölték ki” a vár összes lakóját. Szabad volt a rablás, és igyekezetükben még áldozataik koponyáit is összegyűjtötték, amelyeket később értékesítettek.
Benczúr Gyula: Budavár visszavétele 1686-ban
A brandenburgi csapatokkal érkezett orvos, Johann Dietz visszaemlékezése szerint Buda tágabb környezetében szinte egyáltalán nem maradtak lakott falvak. Az éhhalál szélén álló, bujdosó, barlangokban élő emberek a döglött állatok húsán, bogyókon és gyökereken éltek. A szép Magyarország elpusztult, és a népnek már egyáltalán nem számított, hogy ki hozza a pusztulást: a török, vagy a császári haderő.
Buda nagy áldozatokkal járó visszafoglalása nem a végét, hanem a kezdetét jelentette egy új korszaknak. A törökök elveszítették Thököly kuruc államát, sőt az Erdélyi Fejedelemséget is. Az Oszmán Birodalom az 1697-es zentai csatában – ahol Savoyai Jenő vezette a támadó sereget – újabb súlyos csapást szenvedett el, ezután veszteségeik minimalizálása érdekében békére kényszerültek.
A karlócai béketárgyalások – magyar képviselet nélkül (1699)
Az 1699-es karlócai béke felszabadította a Magyar Királyságot az Oszmán Birodalom elnyomása alól. Más kérdés, hogy a béketárgyalások a magyar fél tényleges képviselete nélkül zajlottak le, így az árván maradt nemzet joggal érezhette magát kirekesztettnek jövőjének alakításából. A Temesköz török kézen maradt, az elnéptelenedett Hódoltság viszont újra „szabad földdé” vált. Az uralkodó korlátlan hatalmát gyakorolva, új szerzeményként tekintett a visszafoglalt területekre, így a nemesek sem kaphatták vissza korábbi ősi birtokaikat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
