Bevándorlók, akik a századfordulón ellepték az Újvilágot
2015. november 16. 13:21
Az új hazát keresők többsége a századfordulón jellemzően New Yorkban, pontosabban az 1892. január elsején megnyíló Ellis Islanden lépett először amerikai földre, ahogyan a XIX–XX. század fordulóján Amerikába érkező mintegy másfél millió magyarországi kivándorló is. Az, egy botránysorozat után megnyíló állomás első napján mintegy hétszáz bevándorló érkezett (az első, aki sikerrel vette az akadályt, az Írországból érkező, 17 éves Annie Moore volt), azonban egy átlagos napon akár 5 ezer fő is átvizsgálás alá kerülhetett.
A bevándorlók jelentős része sikerrel vette a sokszor enyhe fájdalommal is járó orvosi vizsgálatokat, és miután megfelelt az összes törvényi előírásnak, beléphetett az Újvilág kapuján. Mintegy 20 százalékuk azonban nem mehetett azonnal családtagjaik után. Néhányuk megfigyelésre a sziget kórházába került, sokakat pedig azért tartottak vissza, mert nem volt annyi pénz náluk, amelyet a szabályok előírtak, így meg kellett várniuk, amíg otthonról utalnak nekik. Ezt az időszakot használta ki Augustus Sherman amatőr fotográfus, aki ügyintézőként dolgozott az Ellis Islanden: a népképviseletbe öltözött bevándorlók tömegeiről készített fotókat 1892 és 1925 között. A norvég, erdélyi és karib-tengeri asszonyoktól kezdve az oroszországi kozákon át a lappföldi gyermekekig számos náció várakozásra ítélt tagjai álltak a lencséje elé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
