Múlt-kor.hu

Bem apó mindössze tíz ágyúval tartóztatta fel az orosz hadsereget Osztrolenkánál

Bem apó mindössze tíz ágyúval tartóztatta fel az orosz hadsereget Osztrolenkánál

2018. december 10. 09:53 MTI

168 éve, 1850. december 10-én hunyt el Aleppóban Józef Zachariasz Bem, magyarul Bem József, a lengyel és a magyar szabadságharc hőse. Hamvait 1929-ben szállították haza Lengyelországba, és Tarnówban temették el.

Birtokos nemesi családban született 1794. március 14-én Tarnówban, Lengyelország osztrák fennhatóságú részén. A napóleoni háborúk idején tizenöt évesen állt be tüzérkadétnak, fél év múlva már alhadnagy volt. Részt vett Napóleon 1812-es orosz hadjáratában, később a varsói katonai akadémián tanított, és kikísérletezett egy új típusú röppentyűt. Egy oroszellenes összeesküvésben való részvételéért 1822-ben elítélték, ezután kilépett a katonai szolgálatból, és Lvovban gőzgépekkel kísérletezgetett.

Az 1830-31-es lengyel felkelés idején tüzér őrnagyként jelentős szerepe volt az iganei győzelemben: Osztrolenkánál tíz ágyúval szinte az egész orosz sereget feltartóztatta. E haditettéért még a csatamezőn tábornokká léptették elő, Petőfi Sándor később Osztrolenka véres csillagának nevezte. Varsót viszont már nem tudta megvédeni az orosz túlerővel szemben, és a bukás után emigrált. Párizsban matematikát tanított, könyvet írt, és túlélt egy orosz ügynökök által elkövetett merényletet. 1848 októberében Bécs forradalmi védőrségének parancsnoka lett, a város eleste és a magyar honvédsereg schwechati veresége után Pozsonyban a magyar szabadságharc szolgálatába állt.

Kossuth november 29-én őt nevezte ki az erdélyi hadsereg főparancsnokává. Bem szigorú fegyelmet követelve újjászervezte a bomlóban lévő sereget, amelynek 13 ezer katonája olykor naponta 30-35 kilométert megtéve, karácsonykor bevonult Kolozsvárra. Újév után Bukovinába kergették Karl von Urban határőreit, majd felszabadították a Székelyföldet. Bem 1849 március közepére - Gyulafehérvár és Déva kivételével - egész Erdélyből kiűzte az osztrák és orosz erőket.

Az orosz intervenció után nem tudott egyesülni Görgey Artúr és Perczel Mór seregeivel. Bár július 31-én Segesvárnál vereséget szenvedett Lüders orosz főerőitől (a csata elsősorban arról nevezetes, hogy itt halt meg Petőfi Sándor), ezt követően elfoglalta Nagyszebent, az augusztus 6-i nagycsűri ütközetben azonban döntő vereséget szenvedett. A Görgeyben nem bízó Kossuth Lajos augusztus 9-én Bemet tette meg az összevont magyar seregek fővezérévé. Még aznap vereséget szenvedett a temesvári csatában, ő maga is megsebesült. A bukás után Törökországba emigrált, ahol - részben azért, hogy a Porta ne adja ki az oroszoknak - áttért az iszlám hitre. Murad pasa néven hunyt el a szíriai Aleppóban, vélhetőleg maláriában.

A kistermetű, de vakmerő és rettenthetetlen „Bem apót” székely katonái bálványozták, jóllehet egy szavát sem értették. Bem ugyanis magyarul nem tudott, a németet is törte, főleg franciául értette meg magát. Sikerének titka a hadvezéri és szervező tehetség mellett a tüzérség kiváló alkalmazása és a csapatok gyors, éjjeli mozgatása volt, rajtaütésszerű támadásaival kerekedett felül a számbeli túlerőn. Győzelmei után kitüntetéseket, előléptetéseket és dupla ellátmányt osztott. Magányos ember volt, azt beszélték róla: egyetlen szerelme az ágyú. Hamvait 1929-ben szállították haza Lengyelországba, és Tarnówban temették el. 1956. október 23-án Budapesten, a róla elnevezett téren álló szobornál rendezték az egyetemisták tüntetését.

Bem apó mindössze tíz ágyúval tartóztatta fel az orosz hadsereget Osztrolenkánál

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra