Múlt-kor.hu

Bécs vagy Buda felé? - a dicsőséges tavaszi hadjárat dilemmája

Bécs vagy Buda felé? - a dicsőséges tavaszi hadjárat dilemmája

2015. április 27. 18:34 Csernus Szilveszter

Pest-Buda lángokban

Than Mór

Az ostrom Than Mór ábrázolásában

Mint ismeretes, a rövid pihenés után Budának vette az irányt a magyar sereg. Az ostromot május 4-én kezdte meg az I., II. és III. hadtest 30 000 katonával. A debreceni születésű Heinrich Hentzi ötezer katonának parancsolt a vár védelménél, akiknek fele horvát, illetve olasz volt. A mindössze 17 napig tartó ostrom megannyi hősies, illetve szomorú epizóddal színesítette a szabadságharc történetét: ilyen volt például a Lánchíd felrobbantási kísérlete, de Hentzi nevéhez az utókor leginkább Pest bombázását fűzi.

A svájci származású várvédő parancsnok ugyanis öt alkalommal ágyúztatta a Duna túlpartját, amit katonailag semmi sem indokolt. Az értelmetlen pusztítás során 61 ház rongálódott meg és 40 égett le - köztük a reformkori építészet büszkeségét jelképező Duna-part épületei is -, olyan tűzvészt előidézve, amely Jókai mellett a szemtanú Görgeyt is megihlette, aki egyik írásában a dinasztia „halálpompáját” látta benne lobogni. (Pusztaszeri László: Görgei Artúr a szabadságharcban. 1984., Bp.)

Megjegyzendő, hogy az ostrom Budának nagyobb károkat okozott, ahol hatszor annyi épület semmisült meg, mint Pesten. A hadtörténelemben szokatlanul rövid és sikeres, nagy emberveszteséggel (700 katona sebesült vagy halt meg) járó ostrom hossza így is csak a nehézütegek és mozsárágyúk kétheti késésének tudható be, ami így időt adott a császáriaknak erőik összeszedésére.

Május 21. ennek ellenére is a szabadságharc csúcspontja, legfényesebb győzelmeinek egyike. Méltón koronázta meg a tavaszi hadjáratot: Buda magyar kézre került, sőt Noszlopy Gáspár dél-dunántúli felkelésének köszönhetően az ország immáron 90%-a felszabadult ekkorra. A tavaszi hadjárat fő célját, a császári fősereg „zsákba varrását” azonban nem érte el, de kevesebb mint két hónap leforgása alatt felszabadult a Duna-Tisza-köze, Pest, Buda és a Délvidék, emellett alapot szolgáltatott a katonai akadémiák tananyagához.

A közhiedelemmel ellentétben nem Buda elfoglalásának napján született döntés az orosz intervencióról. A kormányszintű segélykérésre, valamint a császár és a cár megállapodására már korábban sor került: a május 21-ei varsói találkozón már csak a részletkérdéseket vitatták meg. A dicsőséges tavaszi hadjáratot követően így újabb viharfelhők gyülekeztek Magyarország egén: az „északi kolosszus” megindult a Kárpátok hágói felé, hogy vérbe fojtsa a szabadságharcot.

 

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai  Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

Bécs vagy Buda felé? - a dicsőséges tavaszi hadjárat dilemmája

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra