Múlt-kor.hu

Azonosították az első angol földi maradványait, aki egykoron Japán földjére lépett

Azonosították az első angol földi maradványait, aki egykoron Japán földjére lépett

2020. május 22. 14:53 Múlt-kor

Négyszáz évvel a halála után azonosították William Adams hamvait, aki úgy vonult be a történelembe, mint az első angol, aki Japán földjére lépett. Adamsről formálta meg James Clavell nagysikerű regényének, A sógunnak a főszereplőjét, John Blackthorne alakját is. Adams hamvait 2017 júliusában Hirado városában, a róla elnevezett emlékparkban találták meg, most pedig meg is erősítették, hogy valóban a híres angol maradványaira bukkantak.

A szakértők hosszú ideig vitatkoztak Adams pontos sírhelyéről. Egy síremléket ugyan emeltek neki korábbi birtokán, a mai Jokoszukában, de az angol eredetileg Hirado városában hunyta le a szemét. A város fölé magasodó Sakigata-hegyen egy sírkövet is elhelyeztek, amely a szóbeszéd szerint az angol „igazi” sírját jelölte. A kutatás megkezdődött és a sírkő mellett rábukkantak egy urnára, benne emberi maradványokkal.

A csontok nagyon rossz állapotban voltak. Mielőtt az 1930-as években az urnába helyezték őket, évszázadokat töltöttek magas savtartalmú talajban. Csupán a csontváz 5 százaléka maradt fenn, de ezekből sikerült sértetlen DNS-t kivonni. A Tokiói Egyetemen elvégzett DNS-vizsgálatok során megállapították, hogy a maradványok egy észak-európai férfié voltak, aki feltehetőleg 40 és 59 éves kora között halt meg. A halál időpontját a radiokarbonos vizsgálat 1590 és 1620 közé tette.

Az adatok birtokában a kutatók most már hivatalosan is megerősítették, hogy William Adams csontmaradványait találták meg. Bár Hiradóban legalább nyolc angol halt meg abban az időben, a tokiói William Adams Club kizárta annak a lehetőségét, hogy a Sakigata-hegyen felfedezett csontok egy másik angol földi maradványai lettek volna.

Az idegeneket ugyanis a saját temetőjükben a kikötővárosban hantolták el, míg Adams úgy rendelkezett, hogy maradványait a hegy tetején temessék el, ahol tökéletes kilátás nyílik az óceánra. A japán források szerint 1613 körül Adams vásárlás vagy ajándékozás révén egy kis földterület birtokába jutott a Sakigata-hegyen.

William Adams 1564-ben született az angliai Gillinghamben. Tizenkét éves korától hajóácsnak tanult. 1588-ban csatlakozott a haditengerészethez, ahol a legendás Sir Francis Drake parancsnoksága alatt szolgált egy, a háború szolgálatába állított kereskedelmi hajó kapitányaként.

Később a Holland Kelet-indiai Társaság elődjének dolgozott, ahol egy öt hajóból álló flottát bíztak rá. A hajók a Fűszer-szigetek felé indultak. Az út katasztrofális volt. Több százan meghaltak, mire átkeltek a Magellán-szoroson és a Csendes-óceánon. A 24 túlélő, köztük Adams is, 20 hónapos megpróbáltatás után, 1600 áprilisában vetett horgonyt Japán harmadik legnagyobb szigete, Kjúsú partjainál. A tengerészek közül csak kilencen értek partot élve. A túlélők nem sokáig örülhettek, Tokugava Iejaszu Japán de facto ura, a későbbi sógun, parancsára bebörtönözték őket.

Tokugava Iejaszu azonban felfigyelt Adamsra és megkedvelte az angolt. Értékelte szaktudása miatt, később pedig tolmácsként, diplomataként és kereskedőként is alkalmazta. A japán nagyúr és Adams végül összebarátkoztak. Az angol két szamurájkardot és új nevet is kapott újdonsült urától. Adamsot ettől fogva Miura Andzsinnak nevezték. Az angolból egy hatamoto, közvetlenül a sógunnak szolgáló előkelő lett, akinek ura megtiltotta, hogy elhagyja Japánt.

Adams nyugati stílusú hajókat építtetett Tokugava Iejaszunak és 1613-ban fontos szerepet játszott a britek és a japánok között létrejövő első szerződés létrejöttében. Ezután Miura Andzsin már utazhatott is. Kereskedelmi ügyekben ellátogathatott Kelet-Ázsia különböző országaiba. Adams soha nem tért vissza Angliába, 1620. május 16-án hunyt el Japánban.
 

Azonosították az első angol földi maradványait, aki egykoron Japán földjére lépett

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra