Aznap: 1989. július 14.
2019. július 14. 13:29 Múlt-kor
1989. július 14-én, pénteken a sajtóban nagy hangsúlyt kapott George Bush amerikai elnök előző nap véget ért magyarországi látogatása, valamint a kommunista blokkban végbemenő változások. A nap legfontosabb hazai híre utóbbiak egyikét is jelentette.
„Disszonáns hangok Bukarestből”
A Népszava közölte az MTI tudósítását:
„Éles hangnemben támadta George Bush amerikai elnök magyarországi és lengyelországi látogatását a Román Kommunista Párt KB lapja pénteki számában. A Scintea „Túl nagy ár a két petákot érő ígéretekért” című kommentárja látszólag külföldi lapokból és politikusoktól válogatott idézetekkel érvel, ugyanakkor hűen követi Nicolae Ceausescu előző napi beszédének gondolatmenetét.”
„Mint a pénteki Scintea írja, George Bush már Washingtonból való elutazásakor Magyarország és Lengyelország belügyeibe „súlyosan beavatkozó” beszédet mondott.”
„– Varsóban az amerikai elnök ötpontos segélyprogramot ígért, új hiteleket és az adósságok átütemezését, a Világbank és az IMF ösztönzését egy gazdasági mentőakció érdekében. Lengyelország adóssága 40 milliárd dollár, ám az amerikai segítség csak ígéret, amelyet politikai jellegű feltételekkel tűzdeltek meg.”
„– Budapesten hasonlóan alakultak a fejlemények – folytatja a Scintea. – Nem másról van szó, mint arról, hogy visszafordítsák a történelem kerekét – hangsúlyozza a Román Kommunista Párt KB lapja.”
„A jövőt illetően Nicolae Ceausescu a Dolgozók Országos Tanácsa előtt még csütörtökön kijelentette: – Azoknak a nyugati köröknek, amelyek a burzsoá demokrácia formáihoz való visszatérésre biztatnak minket, azt válaszoljuk: erre csak akkor kerülhet sor, amikor a nyárfa almát, a rekettye szarkalábat terem.”
„A szentesi ellenzék kéri a Lakos-gyilkosság tárgyilagos kivizsgálását”
A Magyar Nemzet híre:
„A Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete kérelemmel fordult Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszterhez a Lakos-ügyben. Az egykori szentesi rendőrkapitány, Lakos József 1946-ban történt meggyilkolása körülményeinek tisztázásához a szentesi pártbizottság háromtagú szakértői bizottságot alakított. Az ellenzék azt kéri az igazságügy-minisztertől, hogy ennek a bizottságnak a működését szüntesse meg, s a gyilkosság részleteinek megállapítását rendelje saját hatáskörébe és abban működjön közre a Történelmi Igazságtétel Bizottság is. Az ellenzék indoka a következő: így nemcsak a szentesi szervekre háruló teher viselése csökkenne, hanem a közérdeklődés megnyugtatását is szolgálná a teljesen semleges személyek ténykedése.”
„A szentesi ellenzékiek felhívják a figyelmet az ügy komolyságára, hiszen annak idején a gyilkosság után 24 órán belül a helyszínen teremtek a hatalom korabeli birtokosai: Révai József, Péter Gábor, a Kommunista Párt központi vezetősége a merénylet következményeként 12 párttagot kizárt, illetve a párttagságából felfüggesztett. Később azonban többségük jelentős, némelyikük pedig országos tisztségbe került. S a bíróság nem ítélt el senkit. Ezek a körülmények is elegendők ahhoz, hogy a közvélemény előtt megalapozottnak látszódjék: a meggyilkolt Lakos kapitány ügye messze túlnőtt Szentes határán, sőt az országhatáron is. A Lakos-ügyet a Nagy Imre-dossziéhoz hasonlítják, és ezért kérik a tisztességes, teljes értékű és hiánytalan vizsgálatot Kulcsár Kálmántól.”
„A miniszterhez írt levélben megemlítik a sok szenvedést átélő család kálváriáját is. Lakos kapitány egyik testvére, Ferenc, mindmáig homályos körülmények között, öngyilkosság következtében halt meg. Másik öccsét, Gézát az 50-es években családjával együtt évekre kitelepítették.”
„Nyugat-Szibéria: Terjed a bányászsztrájk”
A Népszava közölte az MTI tudósítását:
„A mezsdurecsenszki sztrájkbizottság felhívása ellenére a kuznyecki szénmedence bányászai pénteken nem vették fel a munkát, sőt, a munkabeszüntetés már kilenc városra terjedt át a nyugat-szibériai szénlelőhelyeken. Csak két bányavárosban, Belovóban és Anzsero-Szudzsenszkben termelnek jelenleg az aknák.”
„A bányászok számos jogos igényére sikerült megoldást találni, így egyebek között az ellátás javítására (a megfelelő élelmiszerellátás mellett a sztrájkolók a szappanfejadag növelését is sürgették), egyes nyugdíjkérdésekre, illetőleg munkaügyi problémákra. A bányászok korábban már több fórumon elmondták problémáikat, de sehol sem méltatták válaszra őket, ezért nyúltak a sztrájk eszközéhez. Lapbeszámolók szerint a sztrájkbizottságokban nagyon sok párttag vesz részt.”
„A mezsdurecsenszki sztrájkbizottság egyébként csütörtökön politikai követeléseket is előterjesztett. A szovjet kormányhoz intézett nyílt levélben a sztrájkolók követelték, hogy Szibéria és a Távol-Kelet lakosait az orvosilag előírt minimális normák szerint lássák el élelmiszerrel, szüntessenek meg minden hivatali beosztással járó kedvezményt, haladéktalanul bocsássák össznépi vitára a Szovjetunió új alkotmánytervezetét, s azt legkésőbb 1990. november 7-ig fogadják el. A sztrájkoló bányászok ugyanakkor szükségesnek érzik, hogy szovjet párt- és állami vezetők látogassanak el a szénmedencébe, s utazásuk meggyorsítására ezért általános sztrájkra szólítottak fel az egész kuznyecki szénmedencében.”
„Krjucskov bejelentése: kétszázezren állnak a KGB alkalmazásában”
A Magyar Nemzet közölte az MTI moszkvai tudósítását:
„Hosszú és éles hangú vita után a Szovjetunió Legfelső Tanácsa pénteken megerősítette az Állambiztonsági Bizottság élén Vlagyimir Krjucskovot, aki tavaly október óta áll a bizottság élén, és előzőleg tíz évig KGB-elnökhelyettes volt. A vita során a parlamenti bizottság méltatta Vlagyimir Krjucskov érdemeit, demokratikus szellemét, felkészültségét, szerénységét. A küldöttek közül sokan szólaltak fel.”
„A péntek délelőtt ülés a KGB elnökének választási vitájával telt el. Mariu Luaristin észt képviselő, a tartui egyetem tanszék- vezető tanára elmondta, hogy utolsó kétévi tanári munkája során is tapasztalta: a gyenge tanulmányi eredményű diákok közül a KGB-fizetés és a tantestülettel szembeni védelem ellenében jelentések készítésével bíz meg egyeseket. Borisz Jelcin képviselő a kémelhárítás és a felderítés feladatainak szétválasztását javasolta, mert túlzott monopolhatalma miatt sok árny borul a szervezet sztálini és a brezsnyevi időszakban végzett munkájára. Jelcin nem találta kielégítőnek azokat a változásokat, amelyek a KGB-n belül az elmúlt években történtek. A LT-ben elhangzott felszólalásokból a Majak rádióadó közölt válogatást Krjucskov válaszában cáfolta, hogy jelenleg a KGB belső jelentések gyűjtésével foglalkoznék, mint ahogyan nem hallgatják le az állampolgárok telefonjait sem. A nem hivatalos szervezeteket a szovjet társadalom fontos részének nevezte. A bizottság alkalmazottainak létszámát 200 ezerben jelölte meg (ez az első hivatalos adat erről – A tud.). Kiemelte a KGB szerepét a szervezett bűnözés elleni harcban. Krjucskov sürgette az állambiztonsági törvény és az archívumokról szóló törvény megalkotását, és a KGB munkájának nyilvánossá tételét ígérte.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
