Múlt-kor.hu

Aznap: 1939. május 5.

Aznap: 1939. május 5.

2019. május 5. 11:59 Múlt-kor

1939. május 5-én, pénteken a magyar hírlapok olvasói szembesülhettek azzal, hogy megkezdődött a kampányidőszak, hogy 200 detektív nyomoz egyetlen bűnöző ellen, vagy hogy Kassák Lajost fogházbüntetésre ítélték egy írásáért. Mindezeket azonban beárnyékolta egy olyan hír, amelynek végső súlyát ekkor még kevesen sejtették.

„Országszerte megindult a választási harc: Nagy küzdelem a budapesti mandátumokért”

A Nemzeti Újság híre:
„A választások kiírásáról szóló belügyminiszteri rendelet a hivatalos lap péntek reggeli számában jelent meg s ezzel hivatalosan is megkezdődött a választási harc. A pártokban lázas munka folyik tovább a jelöltek listájának összeállításán és az agitáció előkészítésén. A belügyminiszter rendelete rövid határidőt szab a választási harcnak, éppen annyit, amennyit a törvény minimálisan előír. Május 28-án és 29-én választ az ország az egyéni és a lajstromos kerületekben, tehát 21-én kezdődik a néma hét, amelynek során sem beszédet nem mondhatnak, sem agitációt nem folytathatnak. A pártok levonták ennek a helyzetnek konzekvenciáit és máris megindították országszerte a legszélesebbkörű szervezkedést. Vasárnap az ország legkülönbözőbb részeiben ezrével hangzanak el a programbeszédek és ettől kezdve két héten keresztül a kortesek megszállva tartják az ország legkisebb faluját is.”

„Hlinka-gárdisták és szlovák csendőrök magyarkínzó terrorja”

A Pesti Napló közölte az MTI hírét:
„A Hlinka-gárdisták és a szlovák csendőrök terrorcselekményei már nemcsak az elszakított szlovákiai magyarokat tartják állandó rettegésben, hanem vad gyűlöletük a határmenti magyar kettősbirtokosokat sem kíméli. A napokban Kovács Lajos dunaújfalusi kettős határbirtokos szabályszerűen kiállított határátlépési bizonyítvánnyal Dunasápnál átlépte a szlovák határt, hogy Szlovákiában maradt földjét megművelje. Bement Cseklészre, ahol feleségének háza van és ahol a község elcsatolásáig maga is lakott. Még a házban tartózkodott, amikor megjelent a Hlinka-gárda parancsnoka két csendőr kíséretében és felszólította, hogy kövesse őket a csendőrségre. A csendőrségen arra hivatkoztak, hogy a határátlépési igazolvány rosszul van kiállítva, azért nekiestek, ütlegelni kezdték. Levitték az épület pincéjébe, ahol hosszú időn át verték és kínozták, közben állandóan becsmérelték a magyarokat. Ebben az embertelen munkában résztvett a hat szlovák csendőr is. Kovács Lajost 100 koronára büntették és áttették a határon. Sérülései olyan súlyosak, hogy az orvosi vizsgálat alatt többízben a fájdalomtól és vérveszteségtől elájult. Az orvosi látlelet szerint, ha gyógyulás síma lefolyású lesz, öt hétig fog tartani. Kovács Lajos feleségét másnap beidézték a szlovák pénzügyőrök és fenyegetésekkel rávették, hogy írjon alá egy iratot, amelyet nem volt szabad elolvasnia. Minden valószínűség szerint férje bántalmazására vonatkozó nyilatkozatot írattak vele alá.”

„Colonna herceg ma megszemléli a fővárost”

Az Est rövidhíre:
„Colonna hercegnek, Róma kormányzójának tiszteletére tegnap a főváros nagyszabású vacsorát rendezett. Ma a herceg Szendy polgármester társaságában autón körsétára indul Budapesten. ahol megszemléli a főváros nevezetességeit.”

„Anglia tovább tárgyal”

A Friss Újság tudósítása:
„Az angol alsóházban Chamberlain miniszterelnök Attlee képviselő kérdésére kijelentette, hogy tovább folynak a tárgyalások a szovjettel és egyéb államokkal különböző javaslatokról. Arra a kérdésre, hogy elszánja-e magát a kormány a szovjettel való együttműködésre, Chamberlain kijelentette, hogy ennek nincs itt az ideje. Közben Attleenak arra a megjegyzésére, hogy a politikai bizonytalanságot a miniszterelnök módszere idézi elő, Chamberlain indulatosan válaszolta, hogy ez a pártoskodó szellemű megjegyzés Attlee képviselőt jellemzi. Kijelentette, hogy Anglia nemcsak Franciaországgal, Lengyelországgal, Görögországgal és Romániával, hanem Törökországgal is szoros érintkezésben áll. Egy kommunista képviselőnek arra a kérdésére, hogy személyes érintkezésbe lép-e a szovjetkormánnyal, Chamberlain ezt felelte:
– Kivel lépjek érintkezésbe, a személyiségek nagyon gyorsan váltakoznak.”

„Kassák Lajost kéthónapi fogházra ítélte a Kúria”

A Népszava híre:
„Kassák Lajos író „Anyám címére” című könyvében egyik helyen a háború borzalmairól emlékezett meg. A könyvnek ez ellen a része ellen az ügyészség eljárást indított azon a címen, hogy alkalmas a fegyveres erő elleni gyűlöletre való izgatásra. A törvényszék néhány hónappal ezelőtt Kassákot a vádbeli cselekményért kéthónapi fogházra ítélte. A tábla fölmentette Kassákot; az indokolás szerint a háború kárhoztatása még nem jelent támadást a katonaság intézménye ellen.”

„Legfelső fokon most tárgyalta az ügyet a Kúria Kvassay-tanácsa. A Kúria a tábla ítéletét megsemmisítette és a törvényszék ítéletét állította vissza azzal az indokolással, hogy a vádbeli közlemény a hadsereg fegyelme ellen is izgat. Ilyenformán Kassák Lajos kéthónapi fogházbüntetése jogerőssé vált, továbbá előbbeni egyhónapos büntetését is végrehajtják. Amint emlékezetes, Kassák előbbeni büntetését az „Egy ember élete” utolsó kötetéért kapta.”

„A sztrájkoló szabók megegyeztek a munkaadókkal: Ma reggel felveszik a munkát”

A Pesti Napló szombati (május 6.) tudósítása:
„Pénteken reggel több, mint kétezer szabómunkás lépett sztrájkba Budapesten. Többheti tárgyalás után, csütörtökön este tartott értekezletük nyomán, bérköveteléseik nem teljesítése miatt mondották ki a sztrájkot. A munkások követelték, hogy az önálló munkások eddigi 85 filléres bérminimumát emeljék fel egy pengőre, a kézimunkásokét pedig átlagban 18%-kal. A tanácskozások szerdán este megszakadtak, ezt követte a csütörtöki megbeszélés, majd a pénteki sztrájk.”

„A munkaadók, a Szabómesterek Országos Szövetsége azzal utasította vissza a bérkövetelést, hogy az elmúlt óv óta, amikor 12%-kal emelték a béreket, nem állott be olyan drágulás, amely az újabb emelést indokolná. Pénteken reggel a szabóiparban megállt a munka. A sztrájk kitörése után ismét megkezdődtek a tárgyalások a munkások és munkaadók között. A tárgyalások pénteken este eredménnyel végződtek. A sztrájkoló több mint kétezer, rendelésre dolgozó férfiszabómunkás és bedolgozó kisiparos 8%-os béremelést kapott. A munkaadókkal történt megállapodás folytán a munkát ma, szombaton felveszik s a béremelés hétfőn lép életbe.”

„7 nyomon üldözi 200 detektív a pestszenterzsébeti haramiát”

Az Est tudósítása:
„A főkapitányság bűnügyi osztályának 200 detektívje dolgozik szerda reggel óta, hogy kézrekerítsék azt az ismeretlen férfit, aki kedd este revolveres rablótámadást hajtott végre a pestszenterzsébeti vasútállomáson és annak pénztárából 161 pengőt és 10 fillért zsákmányolt. Amióta nyilvánosságra került a feltűnő bűncselekmény, a közönség közlésekkel, bejelentésekkel árasztja el a rendőrséget. Mint a hogy ilyen főbenjáró bűncselekmények nyomozásánál szokás, rengeteg amatőrdetektív jelentkezik, hogy ötletekkel segítse a rendőrség munkáját. A detektívek még sötétben tapogatóznak, de már több (…) olyan pozitívumot állapítottak meg, amelyek részben bűnjelek, részben olyan adatok, amelyek majd a tettes nyomára vezetnek.”

„Japán nem mélyíti katonai szövetséggé a kommunistaellenes egyezményt”

A Népszava közölte az MTI rövidhírét:
„Tokiói Reuter-távirat szerint a mai japán minisztertanácson Arita japán külügyminiszter beszámolt az európai helyzetről. A japán külügyi hivatal képviselője kijelentette a sajtóértekezleten, hogy Japán külpolitikája nem barátságtalan sem a demokratikus, sem a totális hatalmak csoportja iránt.

Arra a híresztelésre, hogy Japán katonai szövetséget szándékozik kötni Németországgal és Olaszországgal, csak azt jegyzi meg, hogy Japánnak saját független külpolitikája van, amelynek célja barátságos viszony fenntartása és előmozdítása valamennyi külső hatalommal.”

„Az új üstökös gyorsan távolodik a Földtől és a Naptól”

Az Est tudósítása:
„A tudományos világban éppúgy, mint a laikus érdeklődők körében nagy kíváncsisággal várták az újonnan felfedezett Hassel-Juroff-Achmarof 1939. D. üstökös helyzetének és pályájának kiszámítás alatt álló eredményét. Európa összes csillagvizsgálóiból érkezett számítások és jelentések alapján megállapították, hogy az új üstökös a Naptól is és a Földtől is távolodik.”

„Tegnap a legutolsó számítások alapján a Földtől 150 millió kilométernyire, a Naptól pedig 114 millió kilométernyire haladt. Az üstökös sebességére vonatkozó megfigyelések azt mutatták, hogy 24 óra leforgása alatt a Földtől 5 millió kilométer, a Naptól pedig 2 ½ millió kilométerre távolodik el. Egyelőre az Üstökös teleszkóppal jól látható. A csillagdák az új Üstökössel kapcsolatos megfigyeléseiket természetesen állandóan folytatják.”

„Fosztogatta a leveleket egy ideiglenes postaszolga”

A Pesti Napló beszámolója:
„A Thököly út és környékéről az utóbbi hónapokban több feljelentés érkezett a postára, elveszett külföldi levelekről. A posta megindította a nyomozást, a gyanú Patkós István huszonötéves ideiglenes postaszolga ellen irányult, aki a Thököly úti 745. számú postahivatalban teljesített szolgálatot, mint levélkézbesítő. Megfigyelés alá vették Patkóst és pénteken tettenérték, amint kézbesítendő leveleket félretett azzal a szándékkal, hogy felnyissa őket.”

„Előállították a rendőrségre, ahol kiderült, hogy Patkós december 6-ika óta rendszeresen fosztogatja a külföldről érkező leveleket. A külföldi leveleket hazavitte Szövetség ucca 39. szám alatti lakására és ott felnyitotta őket. Amelyikben értéket, pénzt talált, kivette belőle és a borítékot megsemmisítette. Amelyikben nem volt semmi, azt újból beragasztotta és egynapi késéssel továbbította. Mintegy 200 levelet fosztott ki az elmúlt hónapok alatt, de nem kímélte az árumintaküldeményeket sem, amelyekből ruhaneműt, töltőtollakat és egyéb tárgyakat vett ki. Beismerő vallomása alapján pénteken este őrizetbe vették.”

„A lengyel kormány válasza a német emlékiratra”

A Friss Újság híre:
„A lengyel kormány pénteken eljuttatta Berlinbe válaszát a német kormány múltheti emlékiratára, amely megindokolta, miért mondja fel Németország a lengyel- német megnemtámadási szerződést. A jegyzék emlékeztet arra, hogy Lengyelország és Németország megnemtámadási szerződésben lemondott az erőszak alkalmazásáról és megállapodott abban, hogy a vitás kérdéseket barátságosan rendezzék. A danzigi kérdésben a lengyel kormány több év óta értésére adta a német kormánynak, hogy őszinte megbeszélések szükségét látja, ez elől azonban a német kormány mindig kitért. Utal a jegyzék arra, hogy a német kormány többízben biztosítékot nyújtott a lengyel kormánynak Danzig szabad város tekintetében. Szószerint idézi Hitler kancellárnak korábbi nyilatkozatát, amely elismeri, hogy a lengyel állam tiszteletben tartja Danzigban a nemzeti erőfeltételeket, viszont Németország tiszteletben tartja Lengyelország jogait.

A jegyzék azután részletesen vázolja, hogy Danziggal kapcsolatban milyen megoldásokat javasolt a lengyel kormány és ugyanakkor pedig különböző javaslatokat tett a lengyel folyosón keresztül való német közlekedés megkönnyítésére. Részletes adatokat sorol fel arra, hogy mialatt Németország részéről a Szlovákiával szemben vállalt szavatosság nem hagyta érintetlenül Lengyelországot, sőt amíg a Szlovákiában felállítandó kaszárnyák és erődítmények éle Lengyelország ellen irányult, addig a német birodalomnak egyáltalán semmi oka nem volt, hogy a tízévre kötött lengyel–német megnemtámadási szerződést Németország egyoldalúan felmondja. A jegyzék végül is mindezek ellenére kinyilatkoztatja a lengyel kormány készségét, hogy a jószomszédi viszony rendezésére szükségesnek tartaná új szerződés megkötését.

„Nem hosszabbítják meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt”

A Pesti Napló tudósítása:
„Sötét felhők borították az eget pénteken délelőtt, de a vásár mégis erősebb vonzóerőnek bizonyult. Kora reggeltől kezdve tömött sorokban érkeztek a látogatók, ki gyalog, ki autón, vagy villamossal a vásár területére. Délután 2-ig belátása volt az égnek. Megjutalmazta azokat, akik kijöttek a vásárra azzal, hogy szünetet tartott az esőben, amely délután annál bőségesebben zúdult az egész vásárvárosra. Ekkor derült ki, hogy a vásárnak az eső sem árthat, a változatlan nagy számmal érkező közönség behúzódott a csarnokokba és pavilonokba. Akadálytalanul folyt tovább a vásár látogatása.”

(…)

„A vásár kiállítóinak nagy üzleti forgalmára, valamint a vásár sikerében érdekelt idegenforgalmi szakmák érdekére való tekintettel pénteken délben két oldalról is megindult oly mozgalom, melynek célja a hétfőn este befejeződő vásár tartamának meghosszabbítása. A vásár vezetősége mihelyt értesült erről a mozgalomról, letárgyalta ezt a kérdést a vásárral kapcsolatos kedvezmények és egyéb forgalmi intézkedések szempontjából érdekelt tényezőkkel, akikkel egybehangzóan arra az elhatározásra jutott, hogy a vásár eredeti programját nem változtatja meg. A vásár tehát úgy, ahogyan azt eredetileg tervezték, most már csak három napig: szombaton, vasárnap és hétfőn lesz nyitva. A vásár hétfő este 6 órakor programszerűen végetér.”

A nap legfontosabb híre: „Pénteken életbelépett a zsidótörvény”

A parlament május első napjaiban tartotta utolsó üléseit, amelyek során elfogadták a második zsidótörvényt (1939. évi IV. tc. „A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról”), amely a küszöbön álló – május 28-29-én, pünkösdkor tartott – országgyűlési választásokra már vonatkozott. A törvény által zsidó származásúnak tekintett állampolgároknak bizonyítaniuk kellett, hogy ők maguk, szüleik és nagyszüleik is Magyarországon születtek, azaz 1867 előtt már Magyarországon éltek felmenőik. A diszkriminatív törvény a választójog mellett a tulajdonjogot is számos formában korlátozta.

A Pesti Napló híre:
„Pénteken életbelépett a zsidótörvény”

„A plakátháború pergőtüzében, a jelöltlisták készítése közben pénteken délben jelentette Az Est: a második zsidótörvényt elhelyezték az Országos Levéltárban és ezzel rendelkezései életbeléptek.
A törvények általában az Országos Törvénytárban való megjelenéstől számított 15 nap múlva lépnek életbe, hacsak maga a törvény másként nem rendelkezik. A második zsidótörvény utolsó szakasza azonban kimondja, hogy a törvény már kihirdetése napján életbelép. A kihirdetett törvényt azonnal köztudomásra kell adni. Ez a művelet azzal kezdődött, hogy o törvényhatóságoknak elküldték a hiteles szöveget.”

„A törvény végrehajtásáról eddig csak részben történt intézkedés: a zsidók választójogának gyakorlására vonatkozólag jelent meg a végrehajtási rendelet. Ennek a rendeletnek nagyrésze későbbi időkre vonatkozik. Miután négy hónapon belüli választásokra külön gondolt a törvény és ez az eset; csakugyan be is következett, most az úgynevezett »átmeneti rendelkezések« a legfontosabbak, ezekből tudja meg az ország zsidó lakossága, hogy a most következő választáson miként gyakorolhatja választójogát?”

A Nemzeti Újság lapjairól:
„A zsidó választók bejelentési kötelezettsége”

„Szendy Károly polgármester a pénteki napon hirdetményt bocsátott ki, amely igen részletes tájékoztatást tartalmaz a pénteken életbe lépett zsidótörvény közjogi szakaszának végrehajtásáról kiadott kormányrendelettel kapcsolatban. A hirdetmény ismerteti a törvény közjogi rendelkezéseit és kiemeli, hogy a képviselőválasztók névjegyzékébe felvett zsidóknak kötelességük zsidó mivoltukat bejelenteni, ha a törvény szerint zsidóknak minősülnek. Zsidó csak akkor gyakorolhat választójogot, ha igazolja, hogy ez a jog megilleti. A bejelentést Írásban vagy szóban kell megtenni. Az Írásbeli bejelentések megkönnyítése érdekében a rendőrőrszemek útján minden egyes háztulajdonoshoz megfelelő számú „bejelentést” – nyomtatványt kézbesítettek, amelyeket díjtalanul bocsátanak rendelkezésre az érdekelteknek- A kitöltött íveket a háztulajdonosokhoz május 13-ig bezárólag vissza kell szolgáltatni, ahonnan ismét rendőrőrszemek szedik össze. A kötelező bejelentés megtételének elmulasztása a törvény értelmében kihágást, illetve vétséget képez, ami 2 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Pénzbüntetés kiszabásánál a büntetés legmagasabb mértéke kihágás esetében nyolcezer, vétség esetében húszezer pengő.”

„A hirdetmény kiemeli, hogy a kiirt képviselőválasztásnál a zsidónak tekintendő személy választójogosultságához elég annak igazolása, hogy mind sajátmaga, mind szülői, illetőleg nagyszülői Magyarország területén születtek. A továbbiakban részletesen megmondja a hirdetmény, hogy az ehhez szükséges okiratokat hogyan és hol kell beszerezni, hogyan és hol kell bemutatni.”

Aznap: 1939. május 5.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra