Múlt-kor.hu

„Az újkor legdilettánsabb zsarnokölése” volt a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet

„Az újkor legdilettánsabb zsarnokölése” volt a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet

2020. október 17. 08:33 Múlt-kor

„Az európai háborúra sosem kerül sor”

Miközben Ferenc Ferdinánd készült az uralkodásra, Európa levegője izzott. A hosszú XIX. század a végéhez közeledett. A festők és irodalmárok egyre kijjebb tolták a hagyományos művészet határait, a fiatalok pedig a XIX. században felbukkanó új eszmék gyakorlatba való átültetésében vélték megtalálni életük célját.

Sokan megérezték a háború előszelét, bár ellenpélda is akadt, mint például egy brit publicista, Norman Angell, aki Rossz üzlet a háború című munkájában kifejtette, a globalizált világ szoros pénzügyi és gazdasági összefonódásai feleslegessé teszik a további háborúkat. David Jordan Starr, a Stanford Egyetem elnöke a mű elolvasása után kijelentette: „Az örökké fenyegető nagy európai háborúra sosem kerül sor.”

A Monarchia keleti területein azonban forradalmi hangulat uralkodott. Sok fiatalt a szocialista eszmék kerítettek a hatalmukba, eközben pedig egyre-másra alakultak a nacionalista szervezetek. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-ban megszállta, majd 1908-ban annektálta Boszniát.

A helyi szerbek egy pánszláv birodalomról álmodoztak, amely magában foglalta volna a Monarchiából kiszakított délszláv területeket, így Boszniát és Horvátországot, valamint a széthulló Oszmán Birodalom egyes régióit is. Nem véletlen, hogy a Balkánt „Európa puskaporos hordójaként” emlegették.

Kabát a zálogházban

A tettre kész nacionalista fiatalok egyike volt a szegény boszniai szerb családba született Gavrilo Princip. A fiatalember már az első balkáni háború idején kérte felvételét a szerb hadseregbe, ám túl gyenge alkatúnak találták. A trónörökös elleni merényletet Princip hat társával együtt tervelte ki, akik több forradalmi és terrorista szervezettel, többek között az Ifjú Boszniával vagy a Fekete Kéz (másik nevén: Egyesülés vagy Halál) nevű csoporttal is kapcsolatban álltak.

Ferenc Ferdinánd 1913 szeptemberében a korábbi nem túl szívélyes fogadtatás, valamint egy esetleges merényletről keringő hírek ellenére úgy határozott, megtekinti a XV. és a XVI. hadtest 1914-es boszniai hadgyakorlatát, majd ezt követően ellátogat a tartomány fővárosába, Szarajevóba, mivel a helyi kormányzó, Oskar Potiorek táborszernagy a Monarchiának a tartomány lakossága körében vészesen csökkenő tekintélyéről számolt be. Bár a főhercegi párt figyelmeztették, hogy a feszült politikai helyzet miatt ajánlatos lenne kihagyniuk a szarajevói látogatást, ők mégis az utazás mellett döntöttek.

Az összeesküvők távol álltak attól, hogy gyakorlott terroristának nevezhessük őket. Princip anyagi helyzetére jellemző, hogy még a télikabátját is zálogházban hagyta, hogy némi pénzt teremtsen elő boszniai utazásához. Mivel a csoport tagjai egyáltalán nem voltak járatosak a fegyverforgatásban, néhányan közülük gyakorlás gyanánt távoli fatörzseket vettek célba, mozgó célpontokat viszont nem.

A merénylők dolgát a sajtó azonban többször is megkönnyítette: először akkor, amikor márciusban hírt adott a trónörökös nyáron esedékes látogatásáról, majd pedig akkor, amikor a szarajevói látogatás útvonaláról is beszámolt. Ez pedig – a szervezők, főként Potiorek felkészületlenségével párosulva – végzetesnek bizonyult.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

„Az újkor legdilettánsabb zsarnokölése” volt a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. ősz: Hiúságunk története

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra