Az orosz dumában írnák át a szovjet történelmet

2015. február 17. 12:37

A szovjet időkben, mikor a kommunista vezetés gyakorlatilag kénye-kedve szerint íratta át a pártutasításnak megfelelően a történelemkönyveket, a történészek között járta az a híres bonmot, miszerint bárki meg tudja mondani, mit hoz a jövő, de a múltat sokkal nehezebb megjósolni. Jóllehet a Szovjetunió már nincs, az orosz képviselők még ma is mintha 20. századi elődeik kottáiból játszanának, amikor arra törekednek, hogy létrehozzák saját, a hosszú távú geopolitikai érdekek mentén megszülető történelmi képüket.

A duma asztalán ugyanis jelenleg számos olyan kezdeményezés hever, amelynek célja, hogy bizonyos történelmi eseményeket átírva igazolják a politikai vezetés lépéseit. Erre kitűnő példa a Krím félsziget elcsatolása: bár Moszkva a félsziget elfoglalását hivatalosan „újraegyesítésnek” nevezi, Ukrajna mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió is jogsértőnek tartja a Krím orosz katonai invázió által történő, népszavazás útján megerősített elszakítását Kijevtől.

Mint ismeretes, 1954. február 19-én Hruscsov kezdeményezésére a Perejaszlavi Rada összehívásának 300. évfordulója alkalmából a Krím - mint ajándék - az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része lett. Ez akkor egy csekély figyelmet kapó, pusztán adminisztratív lépésnek tűnt, hiszen az Oroszországi SZSZSZK és az Ukrán SZSZK is a Szovjetunió része volt, ám mikor a birodalom 1991-ben szétesett, a Krím Ukrajnáé maradt, az oroszok közül pedig sokan úgy érezték, hogy egy olyan területet veszítettek el, amely évszázadokig az övék volt.

Az orosz törvényhozás felsőháza egyszer és mindenkorra rendezné ezt a vitát. Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházi elnöke közölte: már a duma elfogadására vár az a törvényjavaslat, amely kimondja, hogy 1954-ben törvénytelenül került a Krím Ukrajnához. Szerinte mivel a félszigetet nem törvényes úton csatolták Kijevhez, úgy az hivatalosan ma az Oroszországi Föderációhoz tartozik, a törvény célja pedig, hogy helyreállítsa „a történelmi és jogi igazságot.”

Hasonló a helyzet az 1990-es német újraegyesítéssel. A TASZSZ orosz hírügynökség értesülései szerint Nyikolaj Ivanov orosz kommunista képviselő parlamenti határozatban ítélné el a német egyesítést, illegális területszerzésnek - „annektálásnak” - minősítve a hajdani Német Demokratikus Köztársaság egyesülését a Német Szövetségi Köztársasággal. A honatya érvelése szerint az NDK lépése jogilag sokkal kevésbé volt megalapozott, mint a Krím és Oroszország „újraegyesítése”, hiszen azt a félsziget lakossága referendumon erősítette meg.

Az már elkerülte a politikus figyelmét, hogy a Nyugat által egyhangúlag elutasított népszavazást példátlanul gyorsan, kapkodva szervezték meg, amely ráadásul ellentétes az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnába küldött nemzetközi megfigyelõi pedig többször is sikertelenül próbáltak bejutni az országba. 

Nem valószínű, hogy a képviselő javaslata tovább megy ennél - ahogy az is kérdés, mi lesz a második világháborús német jóvátétel további sorsa -, de ha sikerrel jár is, az biztosan tovább fogja mélyíteni a Nyugat és Oroszország fagypontra hűlt viszonyát.