Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Így (is) készült az István, a király

Így (is) készült az István, a király

„A világ legnehezebb dolga drámát írni. Ha valaki komolyan veszi, rettenetesen fárasztó, skizofrén állapot” – fejtette ki alkotóművészetével kapcsolatosan Boldizsár Miklós egy vele készült interjúban. A drámaíró és dramaturg nevét ma annak ellenére kevesen ismerik, hogy Ezredforduló címen írt műve nyomán született meg a magyar rockopera korszakalkotó és legtöbbet vitatott darabja, az István, a király. Ha a Szörényi–Bródy-páros által végső formába öntött alkotás a Kádár-korszak utolsó évtizedében áthallásosnak és aktuálpolitikainak tűnhetett, még inkább elmondható ez az eredeti szövegről, ahol a sorok között olvasva István és Koppány drámájából egyértelműen kirajzolódik Nagy Imre és Kádár János konfliktusa.

Az 1945-ben született drámaíró a magyar XX. század egyik legizgalmasabb generációjának volt a tagja, egy olyan nemzedéknek, amelynek meghatározó közös élménye volt ’56 gyerekfejjel való megtapasztalása, és a prágai tavasszal beköszöntő brezsnyevi évek kérlelhetetlen egyhangúsága. Az „ötvenes évek szűk levegőjében” szocializálódó korosztály tehetséges tagjai – mint ahogyan Boldizsár Miklós is – talán éppen ezért is fordultak művészetükben oly gyakran a hatalom és az egyén problémája felé, és öltöztették sokszor történelmi jelmezekbe a morális kérdéseket feltevő főszereplőiket. „Nem tudom szétválasztani a történelmi és a mai témát. Igaz, a drámáimban nem szerepelnek aktuális politikai kifejezések, nincs bennük pártunk és kormányunk, nincs értékválság és demokrácia”, ám „amit egy író ma leír, az mindig a máról szól” – vallotta meg a szerző egy 1985-ös beszélgetés során. Bár az Ezredforduló című drámájában valóban nem olvashatunk MSZMP-ről, háztájiról és az új gazdasági mechanizmusról, de a felszín alatt, a sorok között ott lapulnak a Kádár-rendszer genezisének legfontosabb kérdései.

Egy ígéretesnek tűnő karrier

Boldizsár Miklós nem tartozott a legtermékenyebb kortárs drámaírók közé, művészi kiteljesedésében, beérésben nemcsak a Kádár-rendszer sajátossága, hanem önpusztító életmódja (alkoholizmusa és láncdohányzása) miatt igen korán, mindössze 59 évesen bekövetkező halála is megakadályozta. 1969-ben diplomázott az ELTE magyar–francia szakán, 1971-től fogva dramaturgként dolgozott a Magyar Televízióban. Írói pályája nagy reményekkel indult, már gimnazista korában színházat csinált, a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején pedig több darabját is bemutatták, többek között a Szerelmesek a város felettet és az egy felvonásos Hérosztratoszt, amelynek címszereplőjében nem volt nehéz felismerni a kommunista megszállás elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Jan Palach alakját. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2023. ősz számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. nyár: Hírhedt emberrablások

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra