Az igazi aranyifjak – milyen sors várt a híres konkvisztádorok utódaira?
2018. augusztus 8. 13:19 Múlt-kor
A Cortés-testvérek
Az Azték Birodalmat leigázó Hernán Cortés ugyancsak több gyermeket hagyott maga után. A két leghíresebb közülük a Cortés nevet továbbörökítő fiai voltak. Az idősebbik Martín Cortés, Az első mesztic a konvisztádor szeretőjétől, egy náhua asszonytól született 1523-ban. Martínt már korán elszakították édesanyjától és apja kérésére VII. Kelemen pápa törvényesítette őt. Martín – a Kolumbusz testvérekhez hasonlóan – a spanyol nemesi elit körében nőtt fel és szintén a királyi udvarban szolgált apródként, majd lovagként.
Időközben azonban Cortés megházasodott és felesége 1532-ben egy újabb fiúval örvendeztette meg, akit – nagy fantáziával – szintén a Martín névre kereszteltek. A törvényes házasságból született Don Martín vált apja örökösévé, mint az Oaxaca-völgy márkija és így az amerikai gyarmatok egyik leggazdagabb nagyura.
A két Martín az 1560-as években tért vissza a mai Mexikó területén szerveződő Új-Spanyolországba, ahol a helyi nemesi elit – amely ekkor nagyrészt szintén az egykori konkvisztádorok gyermekeiből állt – vezetőivé váltak. A gyarmati politika ekkoriban meglehetősen feszült volt, ugyanis a helyi nemesek egyre rosszabbul viselték a Spanyolországból küldött hivatalnokok befolyását. Bár a Cortés-testvérek nem tartoztak a leghangosabb lázongók közé, származásuk okán természetesen maguk is szimpatizáltak ezekkel a nézetekkel.
Don Martín igencsak szembetűnő életmódja pedig igencsak könnyű célpont volt riválisai számára. Így például az alkirály rendre „panaszkodott” a spanyol udvar felé, hogy Don Martín szinte királyi vérként tetszeleg a többi nemes között, akiket úgy szólít meg, mintha rangban alatta állnának, sőt saját kíséretet szervez belőlük utazásai során.
A Cortés-testvérek bukása végül 1566-ban következett be. Apjuk Montezuma felett aratott győzelmének évfordulóján egy nagyszabású álarcosbált szerveztek, ahol színészek eljátszották a nagy konkvisztádor és az azték uralkodó találkozását, majd a döntő csata jeleneteit is. A jó hangulatú ünneplés során több helyi nemes, a szintén konkvisztádor-utód Avila testvérek vezetésével – a vádak szerint – már odáig jutott, hogy terveket szőtt, hogy miként koronázzák Don Martínt Új-Spanyolország királyává.
Nem tudjuk, hogy valóban léteztek-e ilyen függetlenedési tervek a mexikói nemesek körében, de annyi bizonyos, hogy ez már pletyka szintjén is sok volt a spanyol világbirodalmat kormányzó II. Fülöp számára. Véres megtorlás kezdődött, számos nemest letartóztattak, az Avila-testvéreket pedig lefejezték és fejüket karóra tűzve közszemlére tették. Idősebb Martín szintén börtönbe került, ahol kegyetlenül megkínozták.
Don Martín ki tudta használni, hogy személyesen is ismerte a királyt, így elutazhatott Spanyolországba, ahol személyesen adhatta elő ügyét az udvar előtt. Itt ha teljesen nem is tudta magát tisztázni – soha nem térhetett ezután vissza Amerikába –, élete hátralévő részét kényelmes gazdagságban élhette le, sőt nem sokkal később bátyja is kiszabadult börtönéből és csatlakozhatott hozzá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
