Az emberiség legkorábbi kései nem kőből készültek: váratlan tanzániai lelet, amely megváltoztatja az őstörténetről eddig tudottakat

2025. március 7. 14:05 Múlt-kor

A Consejo Superior de Investigaciones Científicas (CSIC) kutatócsoportja a kelet-afrikai Olduvai-szurdokban felfedezte, hogy a korai emberfélék már 1,5 millió évvel ezelőtt csontkéseket készítettek.

Ez a felfedezés nemcsak alapjaiban változtatja meg őseink technológiai képességeiről alkotott képet, hanem  eddig ismeretlen alkalmazkodási képességet is feltár.

Rejtélyek a tanzániai Olduvai-szurdokban

A hely, ahol ezeket az érdekes csonteszközkészleteket megtalálták, a mitikus tanzániai Olduvai-szurdok, amely már az ősidőkben is lakott volt. Ez a régió évek óta olyan fosszíliákkal és leletekkel szolgál, amelyek segítségével rekonstruálni lehet az első emberek életmódját. A kutatók korábban azt feltételezték, hogy e közösségek technológiai fejlettsége szinte kizárólag a kőfaragáson alapult.

Az ásatási helyszínt 2015 és 2022 között több régészeti kampány során vizsgálták. A szakértők 27 csonteszközt azonosítottak, amelyek többnyire elefánt- és vízilócsontokból készültek. Ezeken az eszközökön a kőszerszámok készítéséhez hasonló faragásnyomok láthatók, ami arra utal, hogy a hominidák ugyanazt a technikát alkalmazták a csontokon, amelyet már a kőfaragás során is elsajátítottak. Sok ilyen szerszámon éles élek és kopásnyomok láthatók, amelyek arra utalnak, hogy vágókésként használták őket.

Ami a legmegdöbbentőbb, hogy sok ilyen eszköz nem egyszerűen éles töredék, hanem gondosan megformálták őket. Némelyikük a végén rovátkolták, valószínűleg a jobb fogás érdekében.

Egy váratlan technológiai áttörés

Ennek a kutatásnak a jelentősége messze túlmutat az ősi szerszámok felfedezésén. A szakértők kifejtik, hogy az a képesség, hogy a meglévő technológiát, például a kőfaragást új anyaghoz, például a csonthoz igazítsák, absztrakt gondolkodásról és tervezésről tanúskodik. A technológiai innovációnak ez a szintje tehát kulcsszerepet játszhatott az emberi intelligencia fejlődésében.

Ez a felfedezés megvátoztatta a korai emberfélék és a környezetük kapcsolatának megítélését. Sokáig még a szakemberek is úgy gondolták, hogy az ilyen kezdetleges emberek az állatokra csak zsákmányként vagy versenytársakként tekintettek. A csontvázszerszámok készítése azonban arra utal, hogy technológiai erőforrásoként tekintettek rájuk, ami a környezetükkel való összetettebb kapcsolatról tanúskodik, mint azt korábban feltételezték.

Az első ,,hentesek” a történelemben

Sokáig úgy gondolták, hogy őseink elsősorban dögevők voltak, akik hiénákkal és keselyűkkel versengtek a nagyragadozók által hátrahagyott húsmaradékokért. Az olduvai felfedezés azonban ezt is megváltoztatta. Hiszen a fehérjében és zsírban gazdag húshoz és csontvelőhöz való hozzáférés kulcsszerepet játszhatott az emberi agy fejlődésében.

De hova tűntek a csontkések?

A felfedezés fontossága ellenére a nagy kérdés továbbra is megválaszolatlan marad. Ha a hominidák 1,5 millió évvel ezelőtt csonteszközöket készítettek, miért nem találtak tárgyi bizonyítékot a későbbi lelőhelyeken a rendszeres használatukra?

Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a csonteszközök egyszerűen nem maradtak fenn, mivel a kőhöz képest törékenyek. Egy másik feltételezés szerint ezek a szerszámok helyi találmányok voltak, amelyeket csak bizonyos emberi csoportok használtak meghatározott időszakokban.

A Muy Interesante cikke alapján.