Múlt-kor.hu

Az első és a második világháborúban is az elesettekért állt ki a vértanú püspök, Apor Vilmos

Az első és a második világháborúban is az elesettekért állt ki a vértanú püspök, Apor Vilmos

2020. május 23. 10:44 Múlt-kor

Május 23-án emlékezik meg a katolikus egyház boldog Apor Vilmos vértanú győri püspökről, aki 1945 tavaszán ártatlanok védelmében adta életét: a püspökvárban a győri harcok alatt összegyűlt asszonyokat és lányokat részeg szovjet katonák akarták elvinni, Apor pedig ellenállt, és lelőtték.

A régi főnemesi családból származó Apor 1892. február 29-én született Segesváron, szülei harmadik gyermekeként. Édesapja, báró altorjai Apor Gábor a király személye körüli minisztérium államtitkáraként Bécsben dolgozott, a család néhány évvel Vilmos születése után követte ide. Az édesapa korán elhunyt, de a család a császárvárosban maradt.

A fiatal Aporban korán kialakult a papi hivatás iránti érdeklődés, tanulmányait előbb a kalksburgi, majd a kalocsai jezsuita gimnáziumban végezte, majd a győri egyházmegye papi szemináriumára jelentkezett, ahonnan Innsbruckba küldték teológiát tanulni. Itt 1915-ben szerzett diplomát, és ez év augusztusában szentelték pappá Nagyváradon.

Gyulán kezdte meg szolgálatát segédlelkészként és tanárként, majd 1918-ban plébánosként. Még ebben az évben román katonák túszszedő akciót hajtottak végre a városban, Apor ekkor arisztokrata származását latba vetve követelte ki Bukarestben a foglyok szabadon engedését.

Amikor 1919-ben a tanácsköztársaság idején eltörölték az állami iskolákban a hittanoktatást, a szülők segítségével megfordította a döntést.

1937-ben a Szuverén Máltai Lovagrend tagja lett, 1941. január 24-én szentelte győri püspökké Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás. Ugyanebben az évben ő lett a kereszténységre áttért zsidó polgárokkal foglalkozó Magyar Szent Kereszt Egyesület elnöke is.

Serédi oldalán 1943-tól részt vett a Horthy-korszak irányvonalával szembemenő, a szegényekkel és üldözöttekkel szolidáris katolikus politikai platform kialakításában, e közösségből alakult meg később az 1945 és 1949 között működött Demokrata Néppárt.

A német megszállás, majd a nyilas uralom idején is kiállt az üldözöttek mellett, sokakat bújtatott is, illetve e célból megbízható partnerekhez irányította őket, például Angelo Rotta pápai nunciushoz, vagy nővéréhez, a Magyar Vöröskeresztet vezető Apor Gizellához, akik mindketten számos oltalomlevél kiállításáról gondoskodtak. Szoros kapcsolatban volt Shvoy Lajos székesfehérvári és Mindszenty József veszprémi püspökkel is, a nehéz helyzetbe került polgároknak is anyagi segítséget nyújtott.

Győrt a szovjet csapatok 1945. március 28-án, nagyszerdán érték el, előbb a Vörös Hadsereg, majd a visszavonuló németek tüzérsége lőtte a várost, maga székesegyház is találatot kapott. A püspök mindenkit befogadott, aki hozzá fordult, utolsó miséjét nagycsütörtökön mondta el.

A város szovjet irányítás alá kerülésével egyre többször jártak a püspökvárnál az új megszállók, akik „munkára” akarták elvinni az asszonyokat és lányokat. Apor minden ilyen küldöttséggel személyesen találkozott, és adott nemleges választ. Nagypénteken ittas katonák érkeztek fegyverrel, akik vezetője előbb négyszer a mennyezetbe, majd háromszor a püspökre lőtt. A katonák végül távoztak.

Aport a továbbra is dúló harcok közepette kórházba szállították, ahol – áram nem lévén – petróleumlámpa alatt műtötték meg. Halálát a beavatkozás csak elodázni tudta, halálos ágyán papjaiért, híveiért és a hazáért imádkozott, továbbá megbocsátott gyilkosának, és hálát adott Istennek azért, hogy „ilyen nagypénteket adott” neki. A vértanú püspök 1945. április 2-án, húsvéthétfőn vesztette életét.

Maradványait a győri karmelita templom kriptájába temették. A megoldást ideiglenesnek szánták, azonban végül 1986-ig itt nyugodott, ezen év május 23-án kerülhetett sor újratemetésére a székesegyház Héderváry-kápolnájában.

A püspök gyóntatója már halálakor írásban kérte az egyháztól, indítsák el boldoggá avatásának folyamatát. Ez meg is történt 1946-ban, azonban a folyamatot 1949-ben felfüggesztették, és 1989-ben indulhatott csak újra.

A szükséges dokumentumokat 1996-os győri látogatásakor nyújtották át II. János Pál pápának, aki ekkor Apor sírjánál is imádkozott. 1997. november 9-én a római Szent Péter téren, több ezer magyar zarándok jelenlétében a pápa boldoggá avatta Apor Vilmost.

Az első és a második világháborúban is az elesettekért állt ki a vértanú püspök, Apor Vilmos

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra