Múlt-kor.hu

Az első aranykor: Budapest a századfordulón és a millennium idején

Az első aranykor: Budapest a századfordulón és a millennium idején

2020. július 6. 16:49 Pesti Monika

A millenniumi kiállítás a Városligetben

A millennium megünneplésére tervezett rendezvények csúcspontját az Ezredéves Kiállítás jelentette, amelynek közvetlen előzménye az 1885-ös Országos Kiállítás volt. A világ- és egyéb kiállítások a XIX. század jellegzetes eseményei voltak. Az Ezredéves Kiállítás a korábbi országostól abban különbözött, hogy a jelen gazdasági és művészeti eredményei mellett a nemzet ezeréves múltját és néprajzi vonatkozásait is be kívánta mutatni.

A kiállítás legnagyobb szenzációja az úgynevezett Történelmi Főcsoport, vagyis a ma Vajdahunyad váraként emlegetett épületegyüttes volt, amelyet Alpár Ignác tervezett. Az 1854-es tűzvész után éppen restaurálás alatt álló vajdahunyadi vár ekkor szinte kínálkozott, hogy a Hunyadi-kort prezentáló épület mintájául szolgáljon. De emellett feladat volt a román, a gótikus és a Mária Terézia-korabeli barokk stílus bemutatása is.

Az épületcsoport először csak ideiglenes jelleggel, favázzal készült el (kivéve a román kori részt). A millenniumi kiállítás bezárása után azonban sajnálták lebontani az együttest, érezték, hogy ezzel komoly érték menne veszendőbe. A főváros hozzájárulását is sikerült megszerezni ahhoz, hogy az épületek tíz évig a helyükön maradhassanak, és a Mezőgazdasági Múzeumnak helyet adjanak.

Viszont a tó körüli nedvességet az ideiglenesre tervezett alapozás és a faszerkezetek nem bírták, elkerülhetetlenné vált a bontás. Végül a sajtó, az építészek és a művészvilág összefogásával sikerült elérni, hogy az épületegyüttes újra – már tartós épületszerkezetekkel – felépüljön.

Ős-Budavára: a millenniumi kiállítás szórakoztatónegyede

A millenniumi ünnepségekre a Városligetben létrehozott szórakoztatónegyedben minden volt, ami csak elképzelhető, és az is, ami szinte elképzelhetetlen – a mai kor szenzációhajhászásától nem maradtak el sokban elődeink sem. Az Oskar Marmorek építész tervei alapján felépült terület alapvetően a török kori budai várat imitálta, de a forgatag nemzetközi volt.

A szórakoztatónegyed nem akármilyen díszletek között valósult meg: a török kori budai várat fából, gipszből és egyéb könnyűszerkezetekkel építették meg. Ős-Budavára a kicsiktől a nagyokig mindenkinek kínált érdekességeket, naponta átlagosan 20 ezer látogatója volt. Hogy mennyire megmozgatta az ország apraját-nagyját, jól mutatja, hogy Sebők Zsigmond meseíró is szentel egy fejezetet neki a Maczkó úr kalandjai című könyvében.

Volt itt kávéház, zenepavilon, skót bábszínház, árnyképek és panorámakörkép, mecset dervisekkel, imámokkal, minaret müezzinnel. (Szegény müezzin szomorú véget ért: reumás panaszai miatt nehezen bírta a sok lépcsőt, és miután a fájdalmaira felírt orvosságot egy húzásra megitta, túladagolásban elhunyt.)

A bazárban egy 234 cm magas ír óriás is látható volt, de a szenzációhajhászás ezzel nem állt meg: volt itt két szakállas és egy féltestű nő is. A szenzációs látványosságokat még hosszan sorolhatnánk, igaz, egyikkel-másikkal kapcsolatban kiderült némi turpisság, így például az állítólag egyhuzamban nyolc napig alvó fakírok egyikét rajtakapták, amikor éjjel kinyitotta üvegkoporsóját, és kimászott elszívni egy cigarettát.

A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Az első aranykor: Budapest a századfordulón és a millennium idején

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. ősz: Hiúságunk története

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra