Az egzotikumok földje: így lett semmivé a titokzatos Senki szigete
2020. augusztus 23. 08:28 Jamrik Levente
Szép napok és sötét évek
Noha Budapest már 1878-tól saját tulajdonban szerette volna tudni a szigetet, Ada-Kaleh polgári irányítása 1918-ig a török államot képviselő mudír kezében maradt. Ausztria–Magyarország ugyanis egyrészt nem kívánta elmérgesíteni a sziget miatt a Portával kialakult jó viszonyát, másrészt pedig az első világháború évei alatt Törökország a dunai birodalom szövetségese volt.
Ettől függetlenül Lukács László miniszterelnök úgy látta, hogy mivel Törökországnak a Balkán-háborút lezáró békében úgyis le kell majd mondania az Enos–Midia-vonaltól nyugatra eső területekről, így Új-Orsováról is, utasítást adott Krassó-Szörény vármegye főispánjának, Medve Zoltánnak, hogy magyar hadi lobogó alatt csatolja közigazgatásilag a szigetet Magyarországhoz. Erre 1913. május 12-én került sor – írja Balla Tibor történész.
Az első világégés hamar elérte a területet. 1914-ben az Ada-Kaleh-val szemben fekvő Tekija községből a szerbek lőtték a szigetet, a hajóállomás, a mecset és 3 lakóház megrongálódott. Az iskola bezárt, a tanítónőket visszahívták Törökországba.
A sziget lakossága a világháború ideje alatt különböző állampolgárságú egyének elegye lett, már csak azért is, mert Szerbia elfoglalása után az ottani területek muzulmánjai közül többen ide menekültek. A román csapatok 1916. augusztus végén háromnapi ostrommal foglalták el Ada-Kaleh-et, a bunyai Szivó Sándor ezredes vezette november 13-i ellentámadás során azonban a magyar csapatok végérvényesen visszakergették a románokat Havasalföldre.
A győztes nagyhatalmak és Törökország által 1920. augusztus 10-én aláírt sévres-i, majd az annak helyébe lépő, 1923. július 24-i lausanne-i béke után a sziget Romániához került. Területén 1925-ben állami cigarettagyárat létesítettek, amelynek speciális dohánya miatt annyira minőségi terméknek számított, hogy élvezete a kubai Habanos szivarral vetekedett.
1931-ben II. Károly román király megerősítette a szigetlakók (az 1930-as években is mintegy 650 fő élt ott) vámmentes cikkek árusítására vonatkozó korábbi jogait. A románok a szigetet klimatikus gyógyhellyé nyilvánították, és mint korábban a magyarok, ők is nagy előszeretettel látogatták a jó klímájú, festői romokban és a néprajzi egzotikumokban gazdag tájat. 1923-tól a sziget lakója volt feleségével együtt Bicsérdy Béla természetgyógyász, táplálkozáskutató is, aki vegetáriánus életrendje propagandistájaként 50 évesen látványos világrekordot döntött, amikor fekve kinyomta a 188 kilós súlyzót.
A sziget pusztulása egyaránt „köszönhető” Gheorghe Gheorghiu-Dejnek, Nicolae Ceauşescunak és Josip Broz Titónak, akik 1964 és 1972 között közös román–jugoszláv vállalkozásban kívánták megépíteni a világ akkori egyik legnagyobb vízerőművét, a Vaskapu I.-t. Az építkezéshez csaknem 3 millió köbméter betont használtak fel, a fő gát 441 méter hosszú és 60 méter széles lett. A gátrendszer 33 méter magasra duzzasztott 2 milliárd köbméter vizet, emiatt Orsova óvárosa, valamint Nagyzsuppány, Tuffás, Dunaorbágy és Koromnok falvakkal együtt Ada-Kaleh szigete is víz alá került. A sziget török lakosságát Törökországba és Dobrudzsába telepítették.
A gát építésével egy időben Adriana Miha építész és Nocolaescu-Plopsor akadémikus kezdeményezésére az erőd, a kazamaták, a bazár köveinek egy részét sorszámmal látták el, és pár kilométerrel arrébb, a Szörényvár előtti Simian-szigeten újra felépítették. A mecsetet és a minaretet azonban nem költöztették át. A mecset tornya sokáig kilógott a felduzzasztott Dunából, pár év múlva aztán a folyóba dőlt. A magyar múlt fontos részét képező kis sziget így tűnt el örökre a térképről, így lett semmivé a „Senki szigete”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
