Az „egysarki villámindító” és a „villámdelejes forgony” megalkotója, Jedlik Ányos

2024. január 11. 19:05 MTI

Tizenhét évesen lépett be a bencés rendbe, itt kapta az Ányos keresztnevet. 1822-ben Pesten doktorált bölcsészetből, 1825-ben áldozópap lett.

Pannonhalmán, majd a győri gimnáziumban tanított fizikát, ezután a Pozsonyi Királyi Akadémián, 1840-től pedig a Pesti Királyi Tudományegyetemen adott elő, rövid ideig az egyetem rektora is volt.

1878-ban nyugalomba vonult és visszatért Győrbe, ott halt meg 1895. december 13-án. 1858-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes, 1873-ban tiszteletbeli tagja, 1867-ben tanácsosi címet és Vaskorona-rendet kapott, s számos tudományos szervezet és egyesület munkájában vett részt.

Jedlik legismertebb felfedezése az „egysarki villámindító”, azaz az első unipoláris gép, ezzel való kísérletezései során fedezte fel a dinamó-elektromos elvet, hat évvel megelőzve Siemenst.

Találmányának leírását 1861-ben elküldte egy német lapnak, amely visszautasította, mondván: a gondolat nem új és az olvasók nem fogják megérteni. A kedveszegett Jedlik ezután nem publikált külföldön, ezért világszerte Siemenst tekintik a dinamó feltalálójának.

Elkészítette a „villámdelejes forgonyt”, az első, tisztán az elektromágneses hatás alapján működő elektromotort, cáfolva az akkoriban közkeletű véleményt, hogy elektromágnesek kölcsönhatását nem lehet forgó mozgás keltésére felhasználni.

Jedlik Ányos „villámdelejes forgonya” (Kép forrása: Wikipédia/ Stears56/ CC BY-SA 3.0)

E találmányát sem ismertette, mert megfelelő áramforrás hiányában nem tulajdonított neki gyakorlati értéket, s kézenfekvő volta miatt feltételezte, hogy már mások is megvalósították. „Csöves villámszedőkből alkotott villámfeszítője” a feszültségsokszorozó lökésgenerátorok előfutára volt, ezzel több mint félméteres elektromos ívet tudott létrehozni.

Megszerkesztette a világ akkor legtökéletesebb fénytani rácsait (ez olyan üveglap, amelyre hajszálvékony párhuzamos karcokat húznak, így a ráeső fehér fényt a prizmához hasonlóan színekre bontja), „osztógépe” centiméterenként 150 vonalat karcolt az üvegbe. „Rezgési készülékével” bonyolult, a papírpénzeken látható biztonsági rajzolatokat lehetett készíteni.

Foglalkozott galvánelemek tökéletesítésével, készített áramszabályozót ívlámpához és villamos forgonnyal hajtott kiskocsit. Legelterjedtebb és mindenütt jelen lévő találmányát fiatalon, mintegy mellékesen konstruálta.

Állítólag 1826-ban a rendházban arról beszélgettek, milyen jó lenne ebéd után friss ásványvizet inni. Jedlik hamarosan előállt a „bökősvíz” (szódavíz) készítésére szolgáló eszköz terveivel, az első szikvízüzem 1829-ben létesült. Jedlik nem szabadalmaztatta találmányát: „nem gyáros vagyok, hanem tanár” – mondta.

A feltaláló portréja

Jedlik Ányos volt az első, aki a Pesti Királyi Tudományegyetemen 1848-tól magyar nyelven adott elő fizikát. Fizikai, kémiai és matematikai szókincsünk nagy része tőle ered, ő vezette be például a dugattyú, eredő, összetevő, huzal, merőleges, nyomaték, vetület szakszavakat. Állítólag amikor közeledni érezte halálát, így búcsúzott rendtársaitól: „Hamarosan a Teremtőm előtt fogok állani, és végre megtudom, mi a fény és elektromosság.”