Az egyik legkisebb emberi rokon felfedezése: Paranthropus robustus
2025. március 23. 10:48 Múlt-kor
Dél-Afrikában fedezték fel az egyik legkisebb ismert emberi rokont, az alig 1,03 méter magas, 2 millió évvel ezelőtt élt Paranthropus robustus nőstényt. A ritka lábcsont-leletek új információkat nyújtanak arról, hogyan mozgott ez a faj, és mi vezethetett ilyen kis termetéhez.
Az eddig ismert egyik legkisebb emberi rokon fosszíliáit fedezték fel Dél-Afrikában. A mindössze 1,03 méter magas felnőtt egyed mintegy 2 millió évvel ezelőtt élt, és a Paranthropus robustus fajhoz tartozott. Ez az apró ősember még a híres etiópiai „Lucynál” és az Indonéziában talált rejtélyes „hobbitoknál” is alacsonyabb volt. A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, miért volt ilyen kistermetű ez a faj.
„Ezek a korai hominin egyedek még a mai emberi pigmeusoknál is alacsonyabbak és zömökebbek lehettek” – mondta Travis Pickering, a Wisconsin-Madison Egyetem paleoantropológusa. Az újonnan felfedezett egyed az SWT1/HR-2 nevet kapta, és testalkata alacsony, de robusztus lehetett.
Ritka lábcsontok – új információk
A Paranthropus robustus lábcsontjait eddig ritkán találták meg, ezért az új leletek fontos információkat szolgáltatnak arról, hogyan járt és mozgott a faj.
A kutatók 1,7–2,3 millió éves üledékes kőzettömböket vizsgáltak a Swartkrans mészkőbarlangban, amely a dél-afrikai „Cradle of Humankind” (Az emberiség bölcsője) területen található. Ebből a régióból több mint egy tucat jelentős fosszilia származik. A laboratóriumi elemzés során három összetartozó csontot találtak: bal csípőcsontot, combcsontot és sípcsontot. Ezek mind fiatal felnőtt nőstény emberszabásútól származtak.
A csontok alakja alapján megállapították, hogy a nőstény a robusztus ausztralopithecinának nevezett P. robustus fajhoz tartozott, melyet nagy arca és fogai miatt neveztek el így. A faj testfelépítéséről eddig kevés információ állt rendelkezésre, ezért ez a felfedezés különösen értékes.
„A medencéje és a csípőízülete erősen robusztus, ugyanakkor a lábcsontjai viszonylag karcsúak, ami érdekes ellentmondás” – mondta Pickering. A kutatók szerint az erős csípő és vékony lábcsontok arra utalnak, hogy a P. robustus két lábon járt, de valószínűleg fára is mászott, táplálék után kutatva vagy ragadozók elől menekülve.
Leopárdtámadás okozta halálát
A csontok részletes vizsgálata arra is rávilágított, hogy a fiatal nőstényt valószínűleg leopárd ölte meg. Az egyed körülbelül 27,4 kilogrammot nyomott, tehát éppen ideális zsákmány volt. A csontokon húsevők fognyomait fedezték fel, és más fosszíliákon is találtak korábban olyan harapásnyomokat, amelyek megfelelnek a leopárdfogak méretének.
A kutatók még nem tudják pontosan, miért volt ilyen kis termetű a Paranthropus robustus. Jason Heaton, a Birminghami Alabamai Egyetem paleoantropológusa szerint nem valószínű, hogy a szigethatás-szerű törpeség okozta volna ezt a méretcsökkenést, amely a Homo floresiensis („hobbitok”) esetében ismert jelenség. Inkább természetes variációk, populációs különbségek vagy környezeti tényezők – például táplálkozás vagy fejlődési korlátok – állhatnak a háttérben.
További leletek várhatóak
A tudósok folytatják a kutatást, és abban bíznak, hogy a Swartkrans-barlangból előkerülhetnek még csontok ugyanattól az egyedtől.
„Jó esély van arra, hogy még több maradványt találunk az SWT1/HR-2 csontvázából, főleg ha tényleg leopárd áldozata lett, mivel ezek az állatok általában nem fogyasztják el a csontokat” – fogalmazott Pickering.
A livescience.com cikke alapján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
