Az egyetlen tudós, aki két különböző tudományterületen elért eredményeiért is Nobel-díjat kapott
2021. november 7. 08:19 Radnóti Katalin
Az ismeretlen ismerős
Marie Curie hipotézise teljes mértékben illeszkedett a korszak tudományos gondolkodásához. Elfogadott volt, hogy Mengyelejev periódusos rendszerében vannak üres helyek, melyekbe addig még fel nem fedezett elemek kerülhetnek.
Az addig nem ismert elemek ugyanúgy a természet részei, mint a már ismertek. Csak ezekből jóval kevesebb található meg a Földön. Mivel kémiailag különbözőek minden addig ismerttől, megfelelő kémiai módszerekkel el lehet érni, hogy az új elem egyre koncentráltabb legyen, mintegy feldúsuljon az egyik reakciótermékben, és mivel sugárzást bocsájt ki, így annak mérésével lehet követni, hogy melyik reakciótermékben dúsul. Az új elemek kinyeréséhez 8 tonna uránszurokércet dolgoztak fel kis laboratóriumi edényeikben, míg végül 0,1 gramm tiszta rádium-kloridot sikerült elkülöníteniük.
Marie és Pierre Curie-nek munkájuk során fogalmuk sem volt róla, hogy tudományos felfedezésükért mekkora árat kell majd fizetniük. Akkoriban még nem tudtak a radioaktív sugárzás veszélyes hatásairól, így Marie mindenfajta elővigyázatosság nélkül dolgozott a radioaktív anyagokkal. A tesztelésre szánt, radioaktív izotópot tartalmazó csöveket például a zsebében vitte-hozta, illetve az íróasztala fiókjában tárolta.
Marie Curie 1903-ban készült el doktori értekezésével, melynek címe: Radioaktív anyagokra vonatkozó vizsgálatok. A könyvet rövid időn belül nagyon sok nyelvre, többek közt magyarra is lefordították. Ebben az évben kapta meg a házaspár Becquerellel közösen a fizikai Nobel-díjat a sugárzásjelenségek vizsgálataiért. Az elismerést először csak Bequerelnek és a férjének akarták odaítélni, de Pierre Curie ezt visszautasította. Levélben tájékoztatta a Nobel Bizottságot, hogy eredményeiket feleségével közösen érték el, azokban felesége szerepe meghatározó volt, és ha őt kihagyják a díjazottak közül, akkor visszautasítja azt.
1911-ben Marie Curie másodszor is megkapta a Nobel-díjat, de már egyedül, mivel férje 1906-ban balesetben meghalt. Ez a díj kémiai volt, a rádium és a polónium felfedezéséért, a rádium fémállapotban való előállításáért, természetének és vegyületeinek vizsgálataiért. Felfedezésük után nagyon rövid időn belül felismerték, hogy a radioaktív sugárzást és az 1895-ben felfedezett röntgensugárzást fel lehet használni orvosi célokra. Ebben a munkában Marie Curie komoly részt vállalt.
Marie Curie irányítása alatt kétszáz új röntgenállomás létesült Franciaországban az első világháború alatt. Ezeknek köszönhetően az orvosok röntgenfelvételeket készíthettek a sérült csontokról és a testekben található repeszekről. Húsz röntgenkocsit saját maga szerelt fel, és adott át a hadseregnek, amelyek zömmel személyautók vagy szállítókocsik voltak, és gazdag magánemberek vagy nagyvállalatok bocsátották rendelkezésére.
Megtanult vezetni, sőt sokszor még autószerelői feladatokat is ellátott. Idősebb lányával, Irènével közösen végezték a röntgenes személyzet kiképzését is. Abban az időben nemcsak a radioaktív sugárzás egészségre káros hatásával nem voltak tisztában, hanem azzal sem, hogy a röntgensugárzás szintén veszélyes az emberre.
Ezért a legkisebb elővigyázatosság nélkül dolgoztak a radioaktív anyagokkal és a röntgensugárzást kibocsátó berendezésekkel. Bár Marie Curie a radioaktív anyagokkal végzett munkája során nagymértékben ki volt téve a sugárzás káros hatásának, mégis a röntgensugárral végzett munkája közben kapta a nagyobb sugárdózist.
A háború végén „katonai érdemeiért” tüntették ki. Az orvosi röntgendiagnosztika terén kifejtett eredményes munkája elismeréseképpen választották 1922-ben a párizsi Orvosi Akadémia tagjai sorába, ahol ő volt az első nő.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
