Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?
2020. február 6. 18:33
Védelmi vonalak
A karantén kialakulásának közeli rokon velejárója volt az úgynevezett „cordon sanitaire” („tisztasági kordon”) megjelenése is. Ez egyfajta védelmi vonalat jelentett, gyakran fegyveres őrök által biztosítva, melynek célja a járvány távoltartása volt egy adott területtől.
Ennek egyik leggyakrabban emlegetett példája az angliai Derbyshire megyei Eyam falu önkéntes elszigetelődése egy 17. századi bubópestis-járvány idején.
A falun kívülről származó ellátmányt meghatározott határköveknél helyezték el, cserébe a falubeliek itt folyóvízzel vagy ecettel „fertőtlenített” pénzérméket hagytak. Végül a 350 lakos háromnegyede életét vesztette a járványban, amely azonban nem terjedt tovább a falunál.
Ennél is ambiciózusabb volt az a Mária Terézia által bevezetett, katonai erővel fenntartott „cordon sanitaire”, amely egészen 1871-ig érvényben maradt a Habsburg területek és a gyakori pestisjárványoktól szenvedő Oszmán Birodalom közös határán.
Ezen idő alatt, habár a török területeken számos alkalommal volt járvány, az egyszer sem terjedt át a határon.
E sikeres példák ellenére rendkívül nehéz akár a határzárok, akár a karanténintézkedések járványmegelőzési hatékonyságát értékelni. A történelem során ezek többségét a minden betegségért felelősnek tekintett „fertőző levegő” hibás elmélete ihlette.
Tény, hogy a „miazmaelmélet” néven is ismert régi közvélekedés a légi úton terjedő fertőzések továbbadásának gyakran állta útját, azonban a patkányok vagy a bolhák szerepével kapcsolatos ismeretek hiánya azt is jelenti, a karanténok sikere gyakran esetleges volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
