Múlt-kor.hu

Amikor drótkerítés védte Magyarország déli határait

Amikor drótkerítés védte Magyarország déli határait

2015. június 30. 08:39 Csernus Szilveszter

Új ellenség a határon

A KOMINFFORM 1948. júniusi II. kongresszusán Bukarestben megtörtént a szakítás: kizárták a Jugoszláv Kommunisták Szövetségét a szervezetből, ami bár csak egy pártközi szervezet rendelkezése volt, de a pártállamok térségében és korszakában ez államközi szinten is jelentékeny volt. Így Jugoszlávia ellenséggé vált: a kereskedelmi szerződéseket elsorvasztották, a határforgalmat minimalizálták, a diplomáciai kapcsolatok lassan megszűntek, a KOMINFORM székhelyét Bukarestbe helyezték át, beindult a „titóista árulók” elleni propaganda és rendszeressé váltak a határincidensek.

Albánia, Bulgária, Románia, Magyarország és Jugoszlávia határán innentől kezdve heti rendszerességgel folytak az atrocitások, ami a magyar szakaszt illetően a túloldalra történő lövés leadásában, halálos áldozatokkal járó kisebb betörésekben, a letenyei határhíd felrobbantásában, de legtöbbször a jugoszláv határ megvilágításában merült ki. (A határincidensekről bővebben ld.: Vukman Péter: Moszkvától Londonig – Nagy-Britannia és Jugoszlávia a szovjet-jugoszláv konfliktus idején. Szeged, 2010.).

A fordulat éve után, 1949 szeptemberére a kommunista trojka harmadik embere, Farkas Mihály került a Honvédelmi Minisztérium élére, amely jelezte: megkezdődik az ország militarizálása sztálini minta szerint. Már októberben megszegte Magyarország az 1947-es párizsi békeszerződés, az ún. „második Trianon” katonai előírásait, ami a szovjet diktátor akaratának megfelelően történt, így nyomós nemzetközi visszhangja sem lehetett. A rohamtempóban történő hadseregfejlesztést indokolta, hogy Jugoszlávia hadereje felülmúlta sztálinista szomszédjaiét, ezt a csorbát az évek alatt egyébként sikerült kiegyenlítenie Albániának, Romániának, Bulgáriának és Magyarországnak.

A hidegháborús feszültség növekedése és a Jugoszlávia-ügy tette indokolttá a nagyarányú hadseregfejlesztést, ugyanis a népi demokráciák propagandája szerint az imperialisták támadása bármikor megindulhat. A térképre ránézve hazánk geopolitikai jelentősége magáért beszélt, így a véderőfejlesztés rohamtempóban vette kezdetét az iparosítással párhuzamosan. De nemcsak a Párizsban 70 ezer fősre korlátozott honvédség létszámának emelését ütemezték elő, hanem grandiózus beruházások is indultak a „vas és acél országában”. A szovjet stratégiának megfelelően építették ki és erősítették meg a Magyarországot kelet-nyugati irányban átszelő utakat Ausztria felé, ami kulcsfontosságú volt a szovjet hadvezetés számára.

Azonban a támadó jellegű tervek mellett fel kellett készülni a védelemre is, ami az új ellenség révén immár délről is fenyegette nemcsak Magyarországot, hanem az egész tömböt. Az 1947 decemberében kötött magyar-jugoszláv barátsági egyezményt hamarosan felülírta tehát az 1948-as év, amikor Jugoszlávia ellenséggé vált, kísérteties hasonlóságot mutatva ezzel az 1940 decemberi magyar-jugoszláv barátsági szerződéssel, majd az azt követő 1941-es balkáni hadjárattal.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Amikor drótkerítés védte Magyarország déli határait

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. nyár: Végzetes asszonyok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra