Amerika egyik első „sztárpárosa” volt P.T. Barnum két törpenövésű fellépője

2018. augusztus 30. 16:36 Múlt-kor

1863. február 10-én a Harper's Weekly című amerikai magazin címlapja a Massachusetts állambeli Middleborough lakosa, Lavinia Warren esküvőjét mutatta az emberek többsége által csak Tom Thumbnak (a magyar Hüvelyk Matyi megfelelője) nevezett Charles Strattonnel. 10 000-nél is több ember vett részt a New York városában tartott eseményen, amelyen a két híresség egybekelt.

Warren és Stratton egyaránt P.T. Barnum korai varietéjének fellépőiként váltak híressé, ahol a különleges látványosságnak tartott embereket – így a törpenövésűeket is – a közönség szórakoztatására alkalmazták. A mai szemmel igen megalázó munka azonban meglehetősen jól fizetett.

Warren egy jómódú család gyermeke volt, és 16 éves korától kezdve iskolai tanítóként dolgozott, majd a Mississippi folyón közlekedő egyik színházhajón dolgozott énekesnőként, ahol szintén méretével vonzotta a közönség érdeklődését. 1862-ben találkozott P.T. Barnummal, aki a későbbiekben a világhírű Barnum & Bailey cirkusz egyik alapítója lett. Ének- és tánctehetsége mellett Warren kellemes modorú volt, és szépen beszélt, így tökéletesen illett Barnum turnézó társaságába.

A 81 centiméter magas Warren teljesen arányos növésű volt, és a legtöbben igen szép és kedves nőként írták le. Nevezték „a szépség királynőjének” is, és sok kollégája beleszeretett – köztük a szintén arányos törpe „Nutt sorhajókapitány”, aki hét évvel fiatalabb volt nála. Warren azonban „Tom Thumb tábornokba”, azaz Strattonba lett szerelmes (Barnum csaknem minden férfi törpéjének valamilyen katonai rendfokozatot adott művészneve részeként).

Stratton négyéves kora óta Barnum varietéjében dolgozott (a publikum előtt 11 évesnek volt beállítva) – egy rokona gyermeke volt, Barnum pedig szerződést kötött a családdal a kiskorú gondviselésére. Azért lehetett már ilyen fiatalon arányos törpeként látványosság, mert hat hónapos kora óta alig nőtt, mindössze 67 centiméter magas volt ebben az időben.

Kora ellenére Barnum megtanította híres embereket utánozni, valamint a közönség kedvéért szivarozni és alkoholt fogyasztani is. Stratton időről időre nőtt, végső magassága azonban így is mindössze 99 centiméter volt. Igen nagy érdeklődés fogadta mindenhol, európai turnéja során még Viktória brit királynővel és Albert Eduárd walesi herceggel is találkozott.

Barnum igencsak örült annak, hogy fellépői romantikus kapcsolatba kezdtek, mivel ez további lehetőségeket nyújtott neki. Az esküvőt maga intézte, óriási nyilvános eseménnyé alakítva azt: 75 dolláros belépési díjat számított fel a lakodalomba, amely az extravagáns Metropolitan Hotelben került megrendezésre (ma ez több, mint 2000 dollárnak, azaz több mint félmillió forintnak felelne meg). A férőhelyek száma 5000 volt, és a fogadás részét képezte az is, hogy az ifjú pár a szálloda nagy zongorájának tetején állva köszöntötte őket. Előtte magára az esküvőre Manhattan történelmi templomában, a Grace Churchben került sor. A vőfély „Nutt sorhajókapitány” volt, a nyoszolyólány pedig Warren húga, a szintén törpenövésű Minnie – ők ketten később maguk is egy párt alkottak.

A templom előtt az utcán több mint 10 000-en gyűltek össze – Stratton és Warren koruk leghíresebb emberei közé tartoztak az Egyesült Államokban, és az emberek annak is örültek, hogy valami eltereli a figyelmüket az ekkor dúló polgárháborúról. A sajtó „tündérmesébe illő” esküvőnek nevezte – hosszú idő után került nem a háborúhoz kapcsolódó cikk a címlapokra, és a lapok még a nászajándékokat is tételesen felsorolták. A pár egy ezüst hintót kapott a Tiffany ékszergyártótól, de az ajándékok között volt a méretükre szabott biliárdasztal is. Barnum sikeresen tette az év eseményévé az esküvőt, hatalmas profitot termelve.

Lincoln elnök is találkozni akart a párral, és meghívta őket a Fehér Házba. Warren nem volt rest gorombán visszaszólni az elnöknek, amikor az magasságkülönbségükön viccelődött (Warren 81 centiméteréhez képest Lincolt 193 centiméter magas volt) – utálta, ha az emberek gyermekként bántak vele vagy simogatni próbálták.

Warren és Stratton húsz éven keresztül voltak házasok. Jómódúan éltek, hatalmas vagyonukkal azonban nem bántak jól. Házaspárként már csak rövidebb turnékra indultak, és ritkábban léptek fel Barnum New York-i múzeumában, mint korábban. Stratton 1883-as halála után Warren – részben anyagi helyzete megmentésére – feleségül ment egy másik törpéhez, az olasz „gróf” Primo Magrihoz. Ketten önálló varietécsapatot állítottak össze, valamint egy némafilmben, az 1915-ös „A liliputik udvarlása” című rövidfilmben is szerepeltek. Habár 36 évvel túlélte Strattont, 1919-es halála előtt Warren azt kérte, őmellé temessék a Connecticut állambeli Bridgeportban. A síron Stratton neve és életnagyságú szobra van, míg mellette Warrenén csak annyi: „a felesége”.