Állt a bál: Zsófia főhercegné és Sisi csetepatéi a Burgban
2021. január 24. 07:19 Kozári Monika
A hírhedten magyargyűlölő Zsófia nagy ambícióval és akaraterővel rendelkezett. Valójában ő volt az, aki igazán alkalmas lett volna a császárnéi szerepre, hiszen jól bele tudott simulni a Habsburg-udvar szellemiségébe, és tökéletesen alkalmazkodott az ottani előírásokhoz. Világéletében nagyon fegyelmezett ember volt. Ellenben Erzsébet – a magyarok által is közkedvelt Sisi – szinte mindenben ellentéte volt anyósának. Nehezen viselte az etikett kötelmeit, ahol és ahogy tehette, kinyilvánította szabadságvágyát: gyakorta meneküléssel felérő utazásokat tett, számos jelét adta a magyarok iránti látványos és őszinte szimpátiájának. Mindezekkel pedig rendre kiváltotta a főhercegné nemtetszését, haragját.
Ki hordja a nadrágot?
Sophie Friederike Dorothea Wilhelmine hercegnőként született Münchenben a bajor királyi családban 1805. január 27-én, és Bécsben hunyt el 1872. május 28-án.
1824-ben került a császárvárosba apja, a Wittelbach-házból származó Miksa József bajor király házassági politikája révén: Ferenc Károlyhoz, az egyik osztrák koronaherceghez adták férjhez.
Fiuknak, a későbbi császárnak, Ferenc Józsefnek egyik életrajzírója szerint „a tizenkilenc esztendős hercegnő akárha egy biedermeier képeskönyvből lépett volna elénk: nem volt ugyan klasszikus szépség, de üde volt, kissé kövérkés, majd kicsattant az egészségtől; szemei álmodozóak voltak, barna haja göndör fürtökben omlott alá, rózsaszínű selyem borította, és hímzett szalagokkal volt átkötve – bájos teremtés volt. A bécsiek rajongtak ezért a típusért.”
Zsófiát lenyűgözte Bécs, és a schönbrunni kastély, de főként annak volt tulajdonosa, Mária Terézia személye. Kíváncsi volt arra, hogy a csodált uralkodó asszonyként hogyan volt képes az örökségét megvédeni fél Európával és Nagy Frigyessel szemben.
Schönbrunnban voltak bálok, szólt a zene, már a keringő volt divatban, igaz még nem Johann Strauss volt a zeneszerző, de hamarosan eljött az ő korszaka is.
Zsófia szeretett táncolni, és közeli baráti kapcsolatot ápolt rokonukkal, Napóleon fiával, a Bécsben élő reichstadti herceggel, aki udvarolt is neki, éppúgy, ahogy a szintén Bécsben élő svéd Wasa-házbeli Gusztáv, akinek apját Napóleon egyik tábornoka, Bernadotte fosztotta meg a trónjától.
A kortársak bőven pletykáltak Zsófia kapcsolatairól, de az élete annyira az udvar nyilvánossága előtt zajlott, hogy teljes képtelenség volt minden közelebbi kapcsolat az említett urakkal.
Ferenc Károllyal való házasságát sok évig elkerülte a gyermekáldás, ami Zsófiának is egyre kínosabb volt, hiszen trónörököst vártak tőle. Kezelésekre, fürdőkbe járt, és végül 1830 augusztusában megszületett a várva várt gyermek, egy fiú, Ferenc József. Később még három fiúgyermeknek adott életet.
Vajon milyen névvel illette Zsófia a későbbi menyét? Valóban az anyós miatt romlott meg a császári pár házassága? Mivel bosszantotta férje édesanyját Sisi? A válaszokat és a teljes cikket keresse a Múlt-kor történelmi magazin 2020. téli számában.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
