Múlt-kor.hu

Akinek a brit filmvilág az első Oscart köszönheti: Korda Sándor sikerének titka

Akinek a brit filmvilág az első Oscart köszönheti: Korda Sándor sikerének titka

2021. január 23. 08:46 Múlt-kor

Úgy tartják róla, nagyobb producer volt, mint rendező. 1930-tól tevékenykedett a brit filmiparban, aminek hamarosan egyik vezető figurája lett. Filmes teljesítménye mellett a brit titkosszolgálatokkal való II. világháború alatti együttműködését meghálálva VI. György lovaggá ütötte. A 65 évvel ezelőtt, 1956. január 23-án, Londonban elhunyt Korda Sándor közéletben elfoglalt helyét az is érzékelteti, hogy személyes ismerősei között tudhatta magát Winston Churchillt is.

Az újságírástól a filmrendezésig

Korda Sándor 1893-ban Pusztatúrpásztón született, Túrkevén anyakönyvezték Kellner László néven. Szülőföldjéről előbb Kecskemétre, majd rokonaihoz Budapestre vitte útja. A család anyagi helyzete miatt az egyetem szóba sem jöhetett, ambíciói az újságírás felé sodorták, először a Független Magyarország külső munkatársa lett. Állandó vendég volt a New York kávéházban, kialakult egy kör, melynek tagjai élénk érdeklődést mutattak a szárnyait bontogató mozi iránt. Ő írta az első magyar filmkritikákat és filmelméleti műveket, 1909-től már Korda Sándor néven.

Egy párizsi út után – ahonnan pénzéből kifogyva, de francia nyelvtudással tért haza –, későbbi fontos alkotótársán, Bíró Lajos írón keresztül bekerült a Projectograph nevű filmvállalathoz, ahol titkár lett, majd a külföldi filmek szövegeit fordította. 1914-ben A becsapott újságíró címmel megrendezte első filmjét, de ekkor még az újságírást tekintette a fő csapásiránynak. Megalapította a Pesti Mozi, a Mozi és a Mozihét nevű szaklapokat.

1917-ben Corvin Filmgyár néven saját vállalkozást indított. Az ez időtájt rendezett alkotásai – ahogyan Nemes Károly a Valóság 1996/12. számában írja – megfeleltek a kor nemzetközi filmes átlagtermésének, de a filmművészet élvonalától még elmaradtak.

Korda – nem egyedüliként – irodalmi művek filmes adaptációjával indult pályáján, ezzel nyilván e történetek sikerére és ismertségére is tudott némiképp alapozni. 1916-ban készült el a Mágnás Miska, a következő évben A gólyakalifa és a Szent Péter esernyője, amelyet 1918-ban Az arany ember követett.

Kordát nem hívták be katonának (a rossz szeme miatt), ezért számára nem a háború, hanem az 1918-as év hozott nagy változásokat. Egyrészt házasságot kötött a már ismert, később külföldön is elismert Farkas Máriával, másrészt Károlyi Mihály személyes ismerőseként és politikájának támogatójaként kinevezték a filmgyártás kormánybiztosává. Ha ez nem lett volna elég ahhoz, hogy megváltsa Horthy hatalomra jutása után az emigrációba szóló útlevelét, Kun Béla alatt a Filmművészeti Tanácsban elfoglalt helyével biztossá tette Magyarországon kívüli jövőjét. Ebben a zavaros időszakban is rendezett, például az Ave Caesart és a Yamatát.

Horthy különítményesei letartóztatták, fogságukból azonban végül kimenekítették, és nem volt számára kétséges, jobban teszi, ha elhagyja az országot. Feleségével Bécsbe távoztak, ami logikus döntés volt részükről, tudtak németül és mindkettőjük nevét ismerték már Ausztriában. Korda szervezőkészségének, támogatóinak és felesége hírnevének segítségével vágott bele újra a filmezésbe. A szintén Bécsbe érkező Bíró Lajos támogatásával 1920-ban elkészítette Mark Twain Koldus és királyfijának filmváltozatát, amit néhány további alkotás követett, de hosszútávon nem stabilizálódott a helyzetük.

1923-ban Berlinbe költöztek, ahol ismét jó csillagállás alá került vállalkozása és 1926-ban Bíró Mihály és a Fox európai részlegének támogatása mellett elkészítette a Modern Dubarry című filmet, amelyben az akkor még kezdő Marlene Dietrich is szerepelt. Hollywoodban folytatták, ahol Korda megrendezhette Máriának a Szép Helénát 1927-ben. A film kedvező fogadtatása ellenére nem érezte magát jól a filmgyártás földi paradicsomában, Európához képest műveletlennek tartotta az akkori közeget.

A filmes világ legfelső köreibe esélytelen volt bekerülnie, helyzetüket megnehezítette a gazdasági válság és a hangos film megjelenése is, ami az erős akcentussal beszélő Mária karrierjének tett keresztbe. Házasságuk is megromlott, el is váltak. Korda egyedül hajózott vissza Európába, először Párizsba ment, ahol öccse, Korda Vince először tűnt fel filmdíszlettervezőként mellette. E rövid kitérő után elfogadta a Paramount angliai részlegének meghívását Londonba. Ekkor érkezett el Korda Sándor ideje, a szigetország lett igazi kibontakozásának és csúcsra jutásának helyszíne.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Akinek a brit filmvilág az első Oscart köszönheti: Korda Sándor sikerének titka

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra