Az űrkutatás alapjait is lerakta „Rakétás Fritz”
2024. április 8. 16:05 Múlt-kor
Az 1971. április 8-án elhunyt Fritz von Opel talán csak egy név maradt volna az Opel család sikertörténetében, ám ő nemcsak a vállalkozó szellemű nagypapa örököse, vagy az autógyártást sikeresen elindító és tökéletesítő ötös „Opel testvérfogat” egyik utóda volt, hanem egy kísérletező, felfedező szellemű újító, akinek nyughatatlansága, rakéták iránti érdeklődése olyan tudományos eredményeket hozott, amelyek megváltoztatták a 20. század menetét.
A család
Fritz Adam Hermann von Opel – a von előtag csak 1917-től került használatba, amikor édesapja, Wilhelm, nemesi rangot kapott – neve elsősorban nem az autóipar fejlődésével, az Opel márka különböző modelljeinek felfutásával forrt össze.
Rövid – de annál nagyobb hatású – karrierje során a rakétameghajtás egyik úttörőjévé vált, először autókkal, majd repülőgépekkel kísérletezett munkatársaival.
Az Opel céget nagyapja, Adam Opel alapította 1862-ben Rüsselsheimban. Az első évtizedekben a kor tudományos lehetőségeinek megfelelően varrógépeket, majd bicikliket készítettek. A kis cég ezekben az években alakult át nagyvállalkozássá, majd az igazi áttörést az 5 fiú – Carl, Wilhelm, Heinrich, Fritz és Ludwig – hozzájárulásával az autógyártásban érte el a vállalat.
Az eleinte Opel-Darracq néven futó márka 1902-ben már kizárólag saját, családi kötelékbe tartozott, az Opel-Motorwagen 10/12 PS típust már saját konstrukcióként mutathatták be az hamburgi autószalonban.
A következő évtizedben az Opel egyre nagyobb sikereket ért el, 1906-ban már az ezredik jármű került eladásra, míg 1909-ben a 4/8 modell, az úgynevezett „Doktorautó” révén egy elérhető árú, megbízható modell került piacra. A sikeres stratégiának köszönhetően az Opel 1914-re már megelőzte a konkurenciát.
„Rakétás Fritz”
Fritz von Opel egy olyan családba született, ahol kódolva volt az affinitás az újra, az addig ismeretlen meghódítására. A rakéták iránti érdeklődése egy viszonylag rövid periódusban – az 1920-as évek végén – bontakozott ki, ezen idő alatt kísérleteivel lefektette a 20. századi aviatika és űrkutatás alapjait.
Egy váratlan önkéntes jelentkező (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 102-06124 / CC-BY-SA 3.0. de)
Max Valierrel és Friedrich Sanderrel együtt kiváló csapatot alkottak: előbbi fizikai tanulmányai révén a tudományos hátteret képviselte, míg utóbbi pirotechnikus mérnökként a gyakorlati tudnivalókban jelentett óriási segítséget Fritz számára.
Az Opel család biztos anyagi bázisa nélkül persze ezeket a projekteket nem lehetett volna megvalósítani, noha Fritz von Opel szerepe közel sem merült ki „mecénás” mivoltában.
Elsőként a rakétameghajtás ötletét az autógyártás területén alkalmazták, hiszen Fritz elsődleges feladata az eladások növelése volt, amit – többek között – az autóversenyeken való sikeres szereplésektől (és az ezzel járó felhajtástól) remélhettek.
Az első RAK (rakétameghajtású) modellt 1928. március 15-én tárták a világ elé, és a 75 km/h-s sebesség egyértelműen sikerként volt elkönyvelhető a tervezői csapat számára. További változtatásokat követően (többek között az sem volt mindegy, hány szilárd tüzelésű rakéta hajtja a gépeket) előálltak a RAK2 és a RAK3 modellekkel is, előbbi a 230 km/h-s, utóbbi pedig – a világrekordon tovább javítva – 254 km/h-s sebességet érte el. Nem véletlen, hogy ekkorra már a Hannoverben zajló eseményen nem kevesebb, mint 20 000 néző vett részt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
