Múlt-kor.hu

A zongoragyilkos szívtipró

Koncertjein a nők rendre sikoltoztak, és minduntalan a nevét kiáltották, turnéin kitágult pupillájú hölgyek ájuldoztak. Függőkön viselték portréját, olykor gyilokra keltek egy hajtincséért, a kávés csészéje alján maradt zaccot emlékbe eltették, egyik rajongója pedig az elhajított szivarcsikkét ékszerbe foglalva fűzte a nyakláncára. Nem, nem Elvis Presley vagy a Beatles által kiváltott tömeghisztériáról van szó. A női nem eksztázisig fokozódó rajongásának tárgya egy évszázaddal korábban élt.

Liszt Ferenc (1811–1886)

Az Esterházyak jószágintézője és egy bécsi szobalány gyermekeként születő Liszt Ferenc tehetsége már fiatalon megmutatkozott. Apja a csiszolatlan gyémánt miatt mindent félredobva beköltöztette a családot a korabeli Európa zenei központjába, Bécsbe. A Beethoven-tanítvány, Carl Czerny és Mozart vetélytársa, Salieri keze alatt felcseperedő gyermek sikerét apja már nem érhette meg. A párizsi szalonvilágba valósággal berobbanó férfibálvány a zene történetének első modern értelemben vett sztárja lett.

Dinamikus leütéseivel nem egy hangszert tett tönkre, és nem volt ez másként a női szívekkel sem. Egy francia grófnőt megszöktetett 15 évvel idősebb férjétől, miközben viharos szerelmük során három gyermekük született. Egy orosz, szintén férjes hercegnővel pedig már több mint egy évtizedig élt együtt, a pápa végül nem adta áldását a frigyre. A mélyen vallásos Liszt ekkor fordult a papi hivatás felé.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2016. különszám számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. nyár: Őrült uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra